|
Hétfőn szolgálatba állították az első új, sárga rohamkocsikat az Országos Mentőszolgálatnál - közölte Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője az MTI-vel. Elsőként Budapest és Pest megye egyes mentőállomásain kezdték meg a munkát a sárga mentőautókkal, az elkövetkező hetekben pedig a szóvivő tájékoztatása szerint az ország minden részében megjelennek az új járművek. Mint Győrfi Pál kifejtette, az egészségügyi tárca 849 millió forintos támogatásából 37 korszerű esetkocsit szerzett be az Országos Mentőszolgálat, míg egy másik, 574,5 millió forintos forrásból 23 mentőgépkocsi beszerzése van folyamatban.
Ezeken felül az egészségügyi államtitkárság néhány hete újabb, 1,45 milliárd forintos forrást biztosított a mentőszolgálat számára, ebből a tervek szerint 60-70 mentőautó megvásárlására nyílik lehetőség. Továbbá tavaly december végén elindult az az európai uniós fejlesztési program is, amelynek 11,5 milliárd forintos forrásából egyéb fejlesztések mellett mintegy 200 mentőautót tud majd venni a szolgálat. Mindez összességében mintegy 330 elöregedett mentőautó kiváltását jelenti, vagyis az Országos Mentőszolgálat flottájának több mint harmada az elkövetkező időszakban újakra cserélődhet - hangsúlyozta Győrfi Pál szóvivő. Az új, sárga színű mentőautókat tavaly karácsony előtt mutatták be az Országos Mentőszolgálatnál, ahol 2008 óta először avathattak új esetkocsikat. Mártai István, a szolgálat főigazgatója kifejtette: Európa számos országában azért sárga színűek a mentőautók, mert így jobban láthatóak. Az új esetkocsikon fényvisszaverő optikai csíkok is vannak, továbbá a járműveken már a mentőszolgálat új szlogenje, a "Hivatás az életért" olvasható. A hvg.hu múlt csütörtökön a tv2 Tények című műsorára hivatkozva azt írta: nem lehet forgalomba helyezni az új, citromsárga színű mentőautókat, mert azok nem felelnek meg az előírásoknak, az autókon még rendszám sincs. Győrfi Pál szóvivő erre reagálva akkor leszögezte: a közbeszerzési folyamat során a nyertes pályázó az összes szükséges dokumentumot, így a törésteszteket is csatolta. "Az első 11 jármű már levizsgázott, érvényes rendszámmal rendelkezik, így hétfőtől szolgálatba állhatnak mentőállomásainkon" - hangsúlyozta, hozzátéve: az érintett mentőgépkocsi-vezetők felkészítése is megtörtént. (Forrás: MTI, kép forrása: omsz.hu) (4 értékelés) Hozzászólás
Módosítás: (2012. január 31. kedd, 19:32) Nincs abban semmi különös, hogy egy gyógyszerész teáját elismeri a hivatal és hozzájárul forgalmazásához. Ámde a nevezett gyógyszerész, Reisch Elek bencés szerzetes néhány év híján három évszázaddal ezelőtt vetette papírra a szívnyugtató tea receptjét félezer másik recepttel együtt. A pannonhalmi bencés monostor gyógyítási tradícióinak egyik legnagyobb kincse ez a latin nyelvű rendeléstani kézikönyv - mondja Hortobágyi Cirill perjel, a monostor gyógyászati hagyományainak kutatója. Reisch Elek szív nyugtatására szolgáló teája átment a mai módszerekkel végrehajtott hatásmódszertani vizsgán, egy másik receptje viszont a mákgubó miatt majdnem elbukott. Végül mégis csak megmentették, és termék, pannonhalmi tea lett belőle, miután a kifogásolt komponens helyettesítésére találtak a tudomány mai állása szerint elfogadható növényt.
Nagy Károly birodalomépítő politikájában fontos szerepe volt a szerzeteseknek Hársfavirágból, mentából, málnalevélből, rozmaringból készítettek teákat, gyógyító porokat már jóval Reisch Elek működése előtt Pannonhalmán. A 996-os alapítástól a XVI. század végéig ugyan nem sok dokumentum maradt fenn a monostori gyógyászatról, a pannonhalmi apátságot ugyanis a török korban feloszlatták, a szerzetesek északra menekültek, s a Szent Hegy kényszerű elhagyása a tárgyi emlékek pusztulásával járt együtt. A megmaradt szórványok segítségével mégis elég jól rekonstruálhatóak a korabeli történések. Pannonhalmán a XII. század végén már működött kórház, ahol szerzetesek gyógyítottak. Ezt támasztja alá egy 1201-ból való oklevél, amelynek egyik hitelesítője "a kórház mestere, Márton". Valamivel később készült az a feljegyzés, amely a "betegház" fenntartásáról szól. A szerzetesek gyógyító ténykedését Szent Benedek regulája szabályozta. A VI. század elején készült regula harmincnyolcadik fejezetében olvasható, hogy a betegekről mindenek fölött gondoskodni kell, legyen külön szobájuk – a fertőzések elkerülése okán - és egy istenfélő szorgalmas ápolójuk. A gyógyító hely a monostorban a templom közelében lehetett, miként St. Gallenben, ahol ez a tradíció dokumentálhatóan, tervrajz formájában máig fennmaradt. A tervrajzot Nagy Károly uralkodó készíttette, s ennek mintájára emelték Európa monostorait. St. Gallenben még érvágó ház is volt, minden bizonnyal ott kezelték a magas vérnyomásban szenvedőket. A gyógyfürdőben pedig a gyógynövénykert termése adott enyhülést a betegeknek. St. Gallenben a kezdeti időben tizenhat gyógynövényt termesztettek, erről tanúskodnak a tervrajzon az ágyásokba bejegyzett elnevezések. Nagy Károly egyébként birodalomépítő politikájában fontos szerepet szánt a szerzeteseknek, monostoraikat kulturális és gazdasági központokká emelte - jegyezte meg Hortobágyi Cirill.
A török kor után ismét benépesült a pannonhalmi monostor, a szerzetesek működése nyomán gyarapodásnak indult a könyvtár és terjedt a gyógynövény kultúra. Az 1658-as katalógus már 36 orvosi vonatkozású művet tart nyilván. A korai szakkönyvek közül az 1540-es frankfurti kiadású Botanikon a legértékesebbek egyike. A végéhez kötött számozatlan lapokon receptek, orvosi tanácsok kéziratos feljegyzéseit találjuk. Az aláhúzások, a margóra írt bejegyzések arra utalnak, hogy használói nap mint nap forgatták. A mű nemcsak gyógyászat-történeti szempontból jelentős, hanem gyönyörű könyvészeti ritkaság, amelynek kézzel festett ábrái, fametszetei különleges élménnyel ajándékozzák meg a régi könyvek szerelmeseit. Pannonhalma környékén mai kifejezéssel élve nem kispályáztak a termesztésben, ezt érzékelteti egy különös eset. Történt, hogy az apát panaszt tett a győri katonák parancsnokánál, mivel a katonák a kertben kiásták és Bécsben jó pénzért eladták a gyógynövényeket. Vélhetően nem egy konyhakertnyi területen nevelt kosárnyi terméssel keltek útra, annyival nem lett volna érdemes vállalni a lebukás kockázatát… Az elmúlt években a bencés főapátság komoly erőfeszítéseket tett a gyógynövény tradíció reneszánszáért, kultúrájának terjesztéséért. Laboratóriumi háttérrel, gyártó bázissal és kereskedelmi hálózattal bíró cégekkel kötöttek szerződést, szigorú vizsgálat alá vonták a recepteket, s az együttműködésből lettek a pannonhalmi teák, készülnek a gyomorerősítő hatású likőrök, borecetek és a levendulaolaj. Levendulát jelenleg öt hektáron termesztenek, franciát és angolt. Az utóbbi illata erősebb, molyűzésre hatásosabb. Emellett próbálkoznak citromfű lepárlással, kísérleteznek kakukkfűolaj készítéssel. Elkészült a bemutató gyógynövénykert, szomszédságában gyógynövényház fogadja a vendégeket. Kialakítottak egy látványkertet is tizenhat kazettával, s bennük azokkal a növényekkel, amelyeket annak idején St. Gallenben termesztettek az atyák. A monostor gazdasági tevékenysége kezdetben némi csodálkozást váltott ki azokból, akik úgy látják, a mai helyzetben az egyháznak a lelkipásztori tevékenységre kell koncentrálnia – idézte fel a reagálások egyik vonulatát Hortobágyi Cirill. Mások viszont úgy gondolják, hogy az egyház több szálon eresszen gyökeret a társadalomba, hiszen nemcsak szociális és kulturális szolgáltatásokkal, hanem adott esetben gazdálkodással is lehet hatni az emberekre – folytatta a perjel. A monostor mindig próbált önálló lenni, ez a bencés hagyomány is kötelez – tette hozzá. A gyógynövény kultúrát így tehát életben tartják, tovább fejlesztik, a gyógynövények megáldásának szertartását újjáélesztették, de kórház létesítésén nem gondolkodnak. (Forrás: MTI) (7 értékelés) Ötödével is csökkenthetnek a Béres Gyógyszergyár energetikai költségei a hatékonyságnövelő beruházások révén - írja a Napi Gazdaság.
Az energiafelhasználást csökkentő, illetve a hatékonyságot növelő beruházást hajt végre a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki gyárában − közölte a társaság. A program részeként korszerűsítik a légellátó és -kezelő rendszereket, a hatékonyságot a hulladék hő újrafelhasználásával javítják, megújítják a világítást, valamint teljes kazán- és fűtésrekonstrukciót hajtanak végre. Emellett kialakítanak egy integrált épületfelügyeleti rendszert. A társaság szerint a várható energiamegtakarítás a fűtés, hideg- és melegvíz-ellátásban 30, a világításnál 60, az automatika és hővisszanyerők beépítésével 10, illetve 20, az épületfelügyeleti rendszer révén pedig 10 százalék lehet. A 92,4 millió forint összértékű beruházás 37,9 millió forintos uniós pályázati támogatással valósul meg. A projekt kapcsán évi 48,5 ezer köbméter földgáz-, illetve 72,6 ezer megawattóra (erőművi) árammegtakarításra számít a vállalat, az üzem széndioxid-kibocsátása pedig évi 161 tonnával csökkenhet. A gyógyszergyár éves energiaköltségei ezzel − változatlan termelési volumen mellett − 21,9 százalékkal csökkennek. (Forrás: Napi Gazdaság) (2 értékelés) Módosítás: (2011. december 14. szerda, 10:17) Harkány gyógyászati és egészségturisztikai szolgáltatásainak bővítése a célja annak a mintegy 3 milliárd forintos fejlesztésnek, amelynek támogatási szerződését pénteken írták alá a baranyai fürdővárosban.
A Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft., a Harkányi Gyógyfürdő Zrt. és a helyi önkormányzat 1,4 milliárd forintos európai uniós támogatást élvező projektjének köszönhetően két év alatt megújul a kórház és a gyógyfürdő egy-egy része, továbbá a két létesítményt összekötő Zsigmondy sétány. A beruházás keretében átalakítják a mozgásszervi szakintézményként működő és a kórház balneológiai épületegyüttesét, amelyben 45 új szoba, több kiszolgáló tér, 400 adagos főzőkonyha és étterem is helyet kap, továbbá korszerűsítik az "A" épület jelenleg használaton kívüli medencecsarnokát is. Az évi 600 ezer látogatót fogadó gyógyfürdőben egy új wellness-medence és felújításokkal két, télen is használható úgynevezett ásványvizes medence szolgálja majd a vendégek, köztük a kórházban gyógyulók családtagjainak kikapcsolódását. A fejlesztés mindkét intézményben energiatakarékosságot célzó munkálatokat, azaz nyílászárók cseréjét és hőszigetelést, ezen kívül pedig akadálymentesítést is magába foglal. A harkányi gyógyvíz - Egészséget adó és megőrző őselem nevet viselő beruházástól a vendégforgalom emelkedését és a gyógyvíz nagyobb nemzetközi ismertségét várják a város és az intézmények vezetői. Megítélésük szerint a psoriasis, azaz a pikkelysömör kezelésében bizonyítottan jó hatású harkányi gyógyvíz egyre több beteg érdeklődését keltheti fel Európában, a most a gyógyászati és egészségturisztikai beruházás pedig a külföldi betegek esetenként magasabb igényeit is képes kielégíteni.
(Forrás: MTI)
(2 értékelés) Módosítás: (2011. november 19. szombat, 08:28) Dr. Béres József 1972-ben alkototta meg munkásságának legjelentősebb mérföldkövét. A Béres Csepp egy humángyógyászati készítmény, amelynek összetétele mit sem változott az elmúlt harminc évben. Úgy a feltaláló, mint a cseppek göröngyös múltra tekintenek vissza: elismertetéséért dr. Béres Józsefnek valóságos szélmalomharcot kellett vívnia.
Bár sok ezren könyörögve fordultak hozzá a gyógyszerért, a hatóságok mégis börtönnel fenyegették, ha terjeszteni meri a készítményt. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene, de 1976-ban bejelentette a készítmény szabadalmát. Ennek köszönhetően a Béres Csepp 1978-tól forgalomba is került, gyógyhatású készítményként. Id. dr. Béres József találmányát gyógyszerként törzskönyvezik, a feltaláló 80. születésnapján az élet a lehető legszebb ajándékot adja: A Béres Csepp vény nélkül kiadható gyógyszerként szolgálja tovább az emberek egészségét. Összetétele az elmúlt évtizedekben szinte semmit sem változott. Speciális összetétele ásványanyagokat, nyomelemeket tartalmaz, melyek szedése esetén az immunrendszerünk támogatást kap a lassan már beköszöntő őszi időszak kellemetlen betegségei ellen. Szedése segítséget nyújt azoknak is akik daganatos megbetegedésben szenvednek, hiszen általános közérzet- és állapotjavító hatása van.
Sok más esetben is segítséget nyújthatnak számunkra ezek a különleges cseppek, álljunk akár műtét után, legyünk akár betegek, vagy a tél közepén fáradtan és kimerülten, a Béres Cseppek ekkor is segítségünkre lesznek. A Béres-csepp segíti számunkra a testünkből hiányzó nyomelemek pótlását, hiányos táplálkozás és erős fizikai igénybevétel esetén, általánosan a szervezet ellenálló-képességének fokozására, fáradékonyság, étvágytalanság, elesettség, gyengeség, álmatlanság esetén, illetve e panaszok megelőzésére; betegségek, műtétek után a felépülés elősegítésére javallott.
Alkalmazásához fontos tudni, hogy mindig folyadékkal kell bevenni, legalább 0,5 dl vízzel vagy gyümölcslével és mellé 50 mg-os C- vitamin szedése az ajánlás. Tejben illetve kávéban történő fogyasztását a szakemberek nem javasolják, ugyanis romlik a készítmény hatóanyagainak felszívódása! A Béres Csepp pedig töretlenül Magyarország egyik legnépszerűbb és leghitelesebb márkaneve és az egyik leghatásosabb egészségvédő-roboláró-immunerősítő szer, mely határainkon túl is egyre népszerűbb.
(Forrás: veddamagyart.info, Wikipedia, Béres Gyógyszergyár Zrt.) (2 értékelés) Módosítás: (2011. szeptember 28. szerda, 19:15) Mindenki csak Gyuri bácsiként ismeri a gyógyító teáinak köszönhetően híressé vált bükkszentkereszti Szabó Györgyöt. A füvesember teáit 10 országban tesztelik, de itthon egyelőre nincs pénz azok gyógyszerré nyilvánításához. Aranyér, pikkelysömör, köszvény, allergia, cukorbetegség, klimax… Gyuri bácsi tudja, melyik fű mire jó! A népgyógyászat ma is működő, élő jelenség. Mindnyájunk tapasztalata tartja életben, teszi gazdagabbá. Ezzel együtt nem szabad elfelejteni azt a tudást sem, amit évszázadok alatt halmozott fel az emberiség.
A Gyuri bácsi által szedett gyógynövények Bükki Nemzeti Parkban teremnek háborítatlan környezetben. A különleges mikroklímájú nemzeti park páratlan kincsei a gyógynövények, melyeket kizárólag kézi munkával, természetes módon kezelnek, szárítanak, aprítanak. Vegyszer- és ólomanyagmentes, kristálytiszta levegőjű hegyi rétek növényei kiemelkedően magas hatóanyag-tartalommal bírnak. Családtörténet - Gyuri bácsi, a füvesember
Él valahol a Bükk rejtekében egy varázslatos, öreg füvesember, aki úgy ismeri a gyógynövényeket, mint ahogy ma már kevesen. Gyerekkora óta járja az erdőket, gyűjti a gyógyító növényeket, melyek készségesen feltárják neki titkukat. Nagymamájától, a mindentudó javasasszonyától tanulta, melyik növény mire való. Több mint 150 féle gyógynövényt ismer és alkalmaz. Gyógyteái számtalan bajra, nyavalyára adnak enyhülést, köztük a cukorbetegségre is. Különösen az utóbbi tüneteit enyhítő teakeverék miatt vált ismertté a neve, még az óceánon túlról is érdeklődnek utána a betegek. Gyuri bácsi ha épp nem a Bükkben barangol, akkor a gyógynövények hatásairól tart előadást az ország másik szegletében. Vagy könyvet ír a tapasztalatairól, esetleg egészségnaptárt szerkeszt. És hogy a tudás ne vesszen kárba, tanítja Zsuzsa lányát, hogy majd ő vigye tovább az apai, dédnagymamai, szépanyai örökséget. A következő generációt képviseli Gyuri bácsi lánya, Zsuzsa. Gyerekkora a természet szeretetének és tiszteletének jegyében telt el, édesapjától megtanulta a gyógynövények szeretetét, alkalmazásukat. Bár régen elköltözött a családi fészekből és évek óta külföldön él, a szellemi örökséget továbbra is hűen ápolja.
A magyar gyógyfüves gyógyítás történeteA gyógynövények története egyidős az emberiség történetével. A népi növényismeret mindig szerves részét alkotta a magyar népi gyógyító tudásnak. A honfoglaló őseink gyógyítója a táltos volt, ugyanolyan varázsló, mint az urál-altáji népeknél a sámán. A kereszténység felvétele után a pogánysághoz fűződő hagyományokat irtani kezdték. Több középkori gyógyító táltos peréről vannak érdekes feljegyzések, az anyag azonban sajnos hiányos. A táltosoktól egyre inkább a szerzetesek vették át a gyógyítás, a betegek ápolásának feladatát. A kolostorokban gyógynövényeket is termesztettek, és mivel a papság kiváltsága volt az írás-olvasás, az orvosi könyveket is ők olvasták egyedül. Tudásukat azonban gyakran közvetítették az alsóbb népréteg felé. Hogy hol válik el a népi kuruzslás az orvoslástól, nehéz megállapítani. Pápai Páriz Ferenc, az erdélyi fejedelem udvari orvosa már megkülönbözteti a „parasztorvosságot”, pl. a borban oldott tyúkganéjt a tudományos, gyógynövényes gyógymódoktól. A főúri családok mindazonáltal, gyakran ugyanazt a füvesembert hívták betegség esetén, mint jobbágyaik. Ezeknél a családoknál gyakran fürdőasszonyokat is alkalmaztak, akik gyógynövényekkel, szénapelyvával tették kellemesebbé és hasznosabbá a fürdőzést. A XVIII. Sz. elejéről ismert Zay Anna több mint ötszáz receptes, háromszáz gyógynövényt említő kézirata. A század végérő maradt ránk Nedeliczi Váli Mihály uradalmi, majd udvari orvos Házi Orvosi Szótáratska című munkája. A XVIII. Század végén a gyógynövény-alkalmazáson alapult a hvatalos gyógyítás és elhangzottak javaslatok, hogy gyűjteni kellene a gyógynövényeket. Mindezek a tények adták az alapját a modern etnobotanikai vizsgálatoknak, melyek során elvégezték az egyes, a régi könyvekben említett növények gyógyszerhatástani viszgálatát. Több tucat népi gyógynövény esetében igazolták a népi javallat gyógyhatását, és új, gyógynövényalapú gyógyszereket kísérleteztek ki.
Diabess – GyörgyteaA Diabess-Györgytea gyógynövényekből álló teakeverék cukorbetegeknek. A recept egy régi gyógyító család hagyatékából került elő. Rendszeres és folyamatos fogyasztása diétás, tablettával és inzulinnal kezelt cukorbetegek számára egyaránt ajánlott. Gyuri bácsi nagyanyja erről a teakeverékről azt mondta: „ha a beteg rendszeresen issza, az állapota holdtérte előtt javulni kezd, öregségére is dolgos, teljes ember marad”.
|











A családi fáma egy nagymamáról szól, aki ismerte a füvekkel való gyógyítás titkait. Bori néni a kiegyezés előtt, 1865-ben született, és egy kis észak-magyarországi faluban, Sajókazincon élt. A beteg emberek hozzá szaladtak tanácsért, szárított vagy friss növényekért, melyeknek hol a teája, hol a friss nedve bizonyult hatásos gyógyírnak. Hagyománya volt már ennek, hiszen Bori néni anyja, nagyanyja is így gyógyított azelőtt. Minden falunak, kis közösségnek megvolt akkoriban a javasasszonya. Tudásukat nemzedékről nemzedékre, kézből kézbe adták, ki tudja, mióta halmozódik az, talán évszázadok óta. Benne van a nép bölcsessége, tapasztalata, amit saját kárán és a maga hasznára tanult. Kilenc unokája volt Balogh Bori néninek, köztük is Gyurka a legelevenebb. Mikor már elég nagy volt, hogy hasznát vegye a nyári gyűjtésnél, vitte magával. Így tanulta a kisunoka apránként a szigorú tekintetű és hirtelen kezű nagymamától, melyek a gyógyító növények, melyiket mire lehet használni, mikor és hogyan kell szedni őket. Munka volt ez, nem is kevés, mindennapi tanulás. Bori néni 1942-ben halt meg, akkorra mindent megtanított az élénk eszű fiúnak. Így lett később belőle gyógyító füvesember.














