Hazai az alapanyag, az eljárás, a tervezés és a munkaerő is. Így készül a Dr. Dream matrac. Kiss Anitával, a márka  kereskedelmi vezetőjével beszélgettünk.

- Mennyire magyar termék a Dr.Dream matrac?

- Matracaink alapanyagait Magyarországon gyártják. Huzatait magyar varrónők varrják. Természetesen van olyan alapanyag, ami nem Magyarországról származik (pl. kókusz).

- Milyen anyagokat használnak a matracokhoz?

- Az úgynevezett lágy habokat. Nagysűrűségű illetve nagyrugalmas hideghabokat. Ez a régen ismert "szivacs" továbbfejlesztett változata. Mára már a hideghabok légáteresztőbbek és az élettartamuk is hosszabb.

Memória/emlékező hab. Ezt az anyagot a NASA fejlesztette ki a 70-es években, mely egyedülálló nyomáselosztási képességgel rendelkezik. A test hőmérsékletére és nyomására lágyul, így milliméter pontosan követi a test formáját. A habok nem tartalmaznak az egészségre káros, allergiás tüneteket okozó anyagokat, amelyek CFC mentesen készülnek és AZO színezéket sem tartalmaznak. A matracok ragasztásához is kizárólag oldószermentes, vízbázisú, latex alapú ragasztót használunk, mely veszélyes anyagot nem tartalmaz.

- Mit kell tudni a Dr.Dream matracokról?

- Matracaink között megtalálható a gyermek, felnőtt, kemény illetve puha matrac. Mindenféle. A matracok ragasztása kizárólag kézzel történik, nem használunk gépeket csak a megfelelő méret kialakítására.

Fontos, hogy a ragasztás tökéletes legyen, ne mozduljon el, hogy akár évek múlva is hibátlan maradjon. Kicsivel sűrűbb anyagokkal dolgozunk mit a megszokott, régi típusú matracok,ezért hosszabb lesz a matrac élettartama.

- Kiknek ajánlják matracaikat?

- A Dr.Dream matracai között megtalálható a hason, háton, oldalt fekvőknek megfelelő matrac. Memory matracaink maximális kényelmet biztosítanak a csontritkulásban szenvedőknek, azoknak, akiknek rossz a vérkeringésük, nyaki, derék vagy csípőfájdalomban szenvednek.

- Hol gyártják a habanyagot?

- Természetesen Magyarországon.

- Milyen a matrac huzata?

- Régen a külső huzatot még teljesen egybe varrták. Ma már fontos lett hogy a huzat  könnyen levehető és mosógépben is mosható legyen,de közben jól is mutasson. Az anyagoknál is odafigyelünk, hogy antiallergén és mindenképpen olyan anyag legyen, mely nem ad életteret a poratkáknak.

Február közepétől bevezetjük a Silver huzatot minden matracra. A Silver huzat, azaz ezüstszálas huzat. Ez a legújabb technológia szerint kifejlesztett ezüstszálas anyag. Kitűnő légáteresztő, antibakteriális és penészölő hatása van, amely a mosások során sem csökken.

(Forrás: veddamagyart.info)

A napok egyre rövidülnek, a zord tél elől behúzódunk házainkba, s ahogy ilyenkor a természet, úgy az emberek is befelé fordulnak, igyekszenek harmóniába kerülni önmagukkal, az év során felhalmozódott meghasonlásokat kiegyenlítik, várják a Kisded megszületését, a Nap győzelmét.

Ádvent
A karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól (bár szokás szerint a november 30-i András naptól) karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör az advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig tart. A Kisdedvárás, a lelki felkészülés ideje ez. Nevezik „kisböjtnek” is. Ez idő alatt tilos zajos mulatságot rendezni. Rendbe tesszük a házat és környékét, megtisztítjuk a vendégvárás követelményei szerint, de rendezni próbáljuk az emberi kapcsolatokat is
Fontos kiemelni, hogy eredetileg apró ajándékokat (angyalfia) adtak egymásnak az emberek azoknak, akik a karácsony miatt bekopogtak. Adtak a természet kincseiből (gyümölcs, dió, mogyoró, stb.), valamint saját kezűleg készített tárgyat is ajándékoztak, s az mindig utalt a karácsony misztériumára, Kisjézus-, Mária-szimbólum volt.
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni, ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. Az adventi naptár szintén német eredetű szokás.

Borbála napja (december 4.)
Vízbe állítnak cseresznye-, barack-, vagy mandulaágat, hogy az új esztendőre kivirágozzék. Ez jelképezi a télben megőrződött tavaszt, az újjászületést.

Szent Miklós napja (december 6.)
Az este az ablakbetett, kitisztított cipőcskében mára almát, diót, mandulát, csokoládét tett Szent Miklós a jó gyermekeknek. Ismert a Mikulás-járás is, mikor „Miklós püspök” kíséretével együtt betért gyermekes házakba, s viselkedésük felől tudakozódott, majd érdemük szerint megjutalmazta, vagy virgáccsal fenyegette őket. A „láncos Miklós” néven elhíresült alakoskodók kormozott arccal, kifordított bundában, láncot csörgetve járták a házakat, és ijesztgették a gyerekeket.

Luca napja (december 13.)
Luca kettős alak a magyar hagyományok szerint. Egyfelől boszorkány, másfelől Szent Luca. Időjós az ezt követő 12 nap karácsonyig, mely napok s időjárásaik megfeleltethetőek a következő év 12 hónapjának és időjárásaiknak. A nők számára munkatilalmi nap, mert balul üthet ki. A csak fából, 13 darabból készítendő Luca-székét a karácsonyi miséig kell készíteni. Ekkor készítője ráállva felismerheti a boszorkányt, aki mások számára láthatatlan tollakat és szarvat visel fején. Ezután a széket el kell égetni. Sokfelé szokás tréfát űzni az ismerősökkel Luca napján, például lucatök készítettek arcformájúra kivájt tökből bele gyertyát tettek, s azzal ijesztgették egymást. Lucapogácsa: mindenki tollat szúr saját pogácsájába, s úgy teszik a sütőbe. Akinek megég, vagy megpörkölődik a tolla, annak betegséget tartogat a következő év.
A lucázás vagy kotyolás alkalmával a fiúk szintén házról-házra járva énekeltek, a házigazda pedig megajándékozta őket. E napon szokás még búzafüvet ültetni, a karácsonyra kizöldült tálat pedig az ünnepi asztalra teszik.

Ostyahordás
Karácsony böjtjén a kántortanító minden családnak ostyát küldött az iskolás gyerekekkel. Ez fontos része a karácsonyi vacsorának.

Tamás napja (december 21.)
Sok helyütt e napon vágnak disznót, máját tamásmájnak nevezik, s gyógyító erőt tulajdonítanak neki.

Karácsony vigíliája (december 24.)
A karácsonyfa állítás megint csak német eredetű, a hagyomány szerint Luther Márton gyertyafényes karácsonyfával ünnepelt.
Korábban életfát készítettek a magyar nyelvterületen termőágakból (kökény, mogyoró, galagonya, fagyöngy, boróka, stb.), s a mestergerendára kötözték. Díszítették almával, aranyozott dióval, mézeskaláccsal, s ezt sem szedték le vízkeresztig. Sokáig egymás mellett élt a termőág és a karácsonyfa szokása.

Kántálók járták a házakat, s ha a „Szabad-e kis Jézust köszönteni?” kérdésre beengedték őket, énekeltek, cserébe süteményt, diót, almát kaptak.

A betlehemezés Jézus születésének történetét bemutató egyházi eredetű játék. Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi templommal járnak házról házra. Énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel a Megváltó születésének eseményeit.
Karácsony estéjén vagy hajnalán a kútból merített vizet „aranyos víznek”, vagy „életvíznek” hívják, mert ekkor a kútban az a víz van, melyben Jézust fürösztötték. Ha e vízben megmosdunk, egészségesek leszünk az új esztendőben, az első életvíz-merítő leány pedig elsőként fog férjhez menni a helyi lányok közül.
A Felvidéken a gyerekek mendikálnak, házról-házra viszik az örömhírt: Megszületett a Megváltó! Karácsonyi énekeket énekelnek némi ajándék fejében.

Karácsony első napja (december 25.)
A középkorban ekkor kezdődött az új esztendő (vö. Szent István megkoronázása). Fontos a karácsonyi dióevés, az ünnepi teríték. Az asztalon mindig hagytak ennivalót éjjelre, hogy a Kisjézus és az angyalok megtalálják. Az ünnepi asztal alá szénát, szalmát, gabonamagot tettek, hogy jó termést varázsoljanak. Ezeket megetették a háziállatokkal, hogy termékenyek, szaporák legyenek.

Karácsony másodnapja és harmadnapja (december 26-27.) 
Névnapköszöntés alkalmával felköszöntötték az Istvánokat és a Jánosokat. A férfiak csapatba verődve mentek az ünnepelt házához, versekkel, dalokkal, jókívánságokkal kedveskedtek.

Regölés (december 26. – január 6.)
A téli ünnepkör talán legarchaikusabb népszokása. A regősök Szent István napjától újévig járják a házakat bundába öltözve, csörgősbottal, zajkeltő eszközökkel, köcsögdudával. Ez lényegében termékenységvarázsló énekmondás; összeéneklik a párokat, adományt gyűjtenek. A koledálás szokása is részben ezt takarja.

Borszentelés (december 27.)
Minden család visz bort a templomba, melyet a pap megáld. A szentelt borral beteg embert, állatokat gyógyítottak, s a boroshordókba is öntöttek, hogy a többi meg ne romoljon.

Aprószentek (december 28.)
A vesszőzés/ aprószentekelés/ csapulás/ suprikálás során a fiúk a lányokat termőággal jelképesen megcsapkodták. Ez részben pogány egészségvarázslás, részben feleleveníti a Heródes által legyilkoltatott kisdedek szenvedését.

Szilveszter (december 31.)
Legfontosabb hagyomány a zajkeltés. Oka a gonosz elűzése, távol tartása, az óév elkergetése, az újév köszöntése. A köszöntők, jókívánságok természetesen elmaradhatatlanok. Volt, ahol a két esztendőt hosszú harangozással kötötték össze, máshol tüzes kereket gurítottak – amivel elmehet az óesztendő.
A harsogatás erdélyi alakoskodó népszokás. A fiúk házalnak, elmondják Szent Szilveszter történetét, jókívánságokat mondanak.
A moldvai magyarság körében a kecskemaszkos játék ismert. Az alakoskodók bekéredzkedtek a soron következő házba. A kecskének öltözött szereplő táncban összeesik, majd furulyaszóra feltámad.
A hejgetés is hasonló, ekkor beöltöznek medvének, cigánynak, menyasszonynak, vőlegénynek, s a búza történetének elmondását jókívánságokkal fejezik be. Így vonulnak nagy zajjal egyik háztól a másikig.
Rengeteg időjós és szerelmi jóslás ismert, például ólmot öntöttek, s annak formájából következtettek a jövőre. Az étkezésből szintén lehet következtetni az új évre. Ha nem falunk fel mindent Szilveszterkor, akkor egész évben sem fogunk hiányt szenvedni.

Újév napja (január 1.)
Az Aranyos Csitkó újév hajnalán nyerít Erdélyben, s a gyermekes házak ablakaiba, tornácára szórja ajándékait. (Néhol karácsony első napján jön, ez is utal a karácsony újévkezdő szerepére.)
Az újév napján végzett cselekvések ismétlődni fognak az év során, ezért igyekezzünk hasznosan és jól tölteni azt.

Vízkereszt (január 6.)
Bár már Boldogasszony havához tartozik, fontos része, befejezőünnepe az adventnek. A szentelt vízzel meghintik önmagukat, az állatokat, a házat, a bölcsőt. Ekkor ünnepeljük Jézus megkeresztelkedését is. A házak falára felvésték a három napkeleti király nevének kezdőbetűit - G+M+B -, valamint háromkirálynak öltözött gyerekek és lányok mentek csillagjárásba, felelevenítve a napkeleti bölcsek történetét. A szokás egyetlen állandó motívuma a csillagének: "Háromkirályok napját,/ Országunknak egy istápját,/ Dicsérjük énekkel,/ Vigadozó versekkel,/ Szép jel és szép csillag/ Szép napunk támad".

Fontos megemlíteni, hogy az óperzsa Mithrász a Nap istene volt, s természetesen december 25-én született – nem elhanyagolható módon egy szűztől.
Ezeket a jobb szó híján szokásoknak hívott szertartásokat nem lehet néphagyomány ápolásaként felfogni. Minden ünnepnek mágikus jelentése van, ha mi csak eljátszunk azt, amit őseink megéltek, akkor az kihaltnak tekinthető. Ezek népi varázslások, mindenben hittek, amit csináltak. Hitték, hogy minden tettnek, mozdulatnak, gesztusnak vagy dallamnak mágikus hatása van.

Forrás: Dobos Edit: Más ez a nap, Gyárfásné Kincses Edit: Színes kalendárium

A karácsonyi ajándékvásárlási láz közeledtével jó tudni, hogy van egy ingyenes, gyors és objektív fórum, ahová bátran fordulhatunk, ha azt érezzük, hogy egy szolgáltatással vagy termékkel átvertek minket - írja az mno.hu. Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület elnöke az MNO-nak arról is beszélt, hogy mit várhatunk akkor, ha kínai piac szintű helyen vásárolunk elektronikai cikkeket.

Talán sok budapestinek halvány fogalma sincs arról, hogy elvétett vásárlása után van egy ingyenes, gyors és objektív fórum, ahová még fordulhat, ha az igénybe vett szolgáltatás, megszerzett termék nem felel meg a kívánalmaknak, és vitás helyzet alakul ki. Ez a hely pedig nem más, mint a hazai békéltetők legnagyobbika, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Budapesti Békéltető Testület.

- Az ország legnagyobb testülete vagyunk, az itthon befejezett ilyen ügyek harmada budapesti - fogalmaz Baranovszky György elnök, hozzátéve, a növekmény ebben a tekintetben 3 év alatt 50 százalékos, az utóbbi tizenkét hónapban 23 százalékos. Aztán még mélyebbre merült a részletekben: - Az üggyé váló panaszok 42 százaléka termékeket, 58 százaléka szolgáltatásokat érint. Azt kell látnunk, hogy a panaszok nagyon nagy része megalapozottnak bizonyul, aztán amikor jön a békéltetés, az ügyek 62 százalékában csak a fogyasztó jelenik meg a tárgyaláson – fejtegeti Baranovszky, figyelmeztetve, hogy ez nem azt jelenti, hogy a testülettel más módon ne működnének együtt a bepanaszolt cégek (az együttműködési hajlandóság 94 százalékos!).

Mindig igazuk van

A békéltetők minőségi munkát végeznek, erre Baranovszky különösen is büszke: – 58 százalékban teljesülnek az ajánlásaink, és amikor később bírósági szakba, a Fővárosi Bíróságra kerülnek események, a jog mindig helybenhagyja a mi döntésünket – nem rossz teljesítmény egy ingyenes közszolgáltatástól.

Ugyanennyire meglepő lehet talán, hogy nyilvános listára tehetők azok a békéltető eljárás alá vont vállalatok, amelyek nem működnek együtt, motivációt az jelenthet számukra, hogy január 1-je óta él a „pozitív lista” is. A gigacégek közül utóbbiak listáját gyarapítja az OTP Bank és a Magyar Telekom; a távközlési óriást citálták leggyakrabban a békéltető testület elé.

A testület iparkodik is minél nagyobb (el)ismertségre szert tenni. – Legutóbb bevásárlóközpontokban szórólapoztunk, sokkal több esetben lehetne hozzánk fordulni. Hat hónap alatt lefut nálunk egy ügy – magyarázza Baranovszky György elnök, aztán megnevezi a két legjellegzetesebb témacsoportot: a parkolást és a cipőügyeket.

Nyomkereső kutya kell a parkoláshoz

A szakember előhúzott egy gigantikus, a Nagykörút–Andrássy út kereszteződés környékét ábrázoló térképet, azzal szemléltette, mennyi olyan parkolási panasz jön, amiben elsöprő többséggel a fogyasztóknak van igazuk. – Ez úgy történik, hogy megáll valaki az autójával, beteszi a szélvédőjére a parkolójegyet, aztán kapja a fizetési felszólítást, mert nem annak a cégnek az automatájába dobálta az aprót, amelyikhez az adott parkolóhely tartozott. Ilyenkor azt kell mondanunk a parkolócégnek, hogy a fogyasztók nem tehetők felelőssé azért, mert nem alkalmaznak nyomkövető kutyákat a parkoláshoz – lendült bele Baranovszky, majd áttért a cipőkre: – A cipős ügyek nagyon jellegzetesek, mert viszonylag kicsi, tízezer forintos tételről van szó. Ezen lehet lemérni, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak; ha egy ilyen ügyért elindulnak, nagyobbért is el fognak.

„Felzárkózó” területnek nevezte még a mobilkommunikációs területet, ahol egy-egy díjcsomagváltásnál, de akár a számlázásnál is követhetetlen dolgok szerepelnek a kimutatásokon.

A kínaitól ne várjuk el...

Befejezésül „karácsonyi üzenetet” is megfogalmazott: – Ha kínai piac szintű helyekre megyünk vásárolni műszaki cikket, ne várjuk el, hogy érvényesíteni tudjuk a garanciát, még ha érvényes engedéllyel működnek is ezek az árusítóhelyek. Megbízható cégektől vásároljunk, aminek ügyfélszolgálata van, működő e-mail címe és telefonszáma. Vásárlás esetén egyébként lehetőségünk van tájékozódni, hogy milyen feltételekkel hozhatjuk vissza a termékeket, kérjünk is erről írásos papírt, pecsétet.

Akármivel azért ne forduljunk a testülethez, történt már ugyanis olyan, hogy egy bútoráruház a Budapesti Békéltető Testület őt igazoló határozatára adott fel cikknek látszó újsághirdetést a legnagyobb példányszámú budapesti lapban egyfajta demonstrációként, hogy mennyire jól működnek – önmagában a hivatkozás persze az elnöknek csak büszkeségére válhat.

(Forrás: mno.hu)

Dinamikusan növekszik a legnagyobb hazai higiéniai papírtermék-gyártó, a Vajda Papír Kft. exportja. A cég a múlt évben csaknem hatmilliárd forintnyi terméket értékesített külföldre, idén pedig exportjuk további tizenöt százalékkal nőtt. Ezzel a vállalat nemcsak a legnagyobb kapacitással rendelkező honi gyártóvá vált, de a szegmens legnagyobb magyar exportőre is egyben. Ezzel a higiéniai területen a vállalat a legnagyobb magyar exportőr, a magyar kivitel mintegy háromnegyede a Vajda Papír Kft.-től származik - írja a Gazdasági Hírportal.

A cég összesen 16 országba szállít különböző papírtermékeket, rendszeresen exportálnak a környező országok közül Csehországba, Lengyelországba, Romániába, Horvátországba és Ukrajnába, távolabbi nagyobb piacokra, mint Németország, Oroszország és a skandináv államok, de még Algériába is − nyilatkozta az ügyvezető. Vajda Attila elmondta, e desztinációk közül némelyik megnyitásában a véletlen is közrejátszott, de az erős exporttevékenység elsősorban a tudatos piacépítő munkának köszönhető, amelyhez a cég vezetőinek korábbi külkereskedelmi tapasztalatai segítették a társaságot.

A cég exportra gyártott termékeinek döntő része valamely boltlánc lokális márkája, de a Vajda Papír Kft. gyártói márkája, az Ooops! és más papírárui is eljutnak külföldre. A cégnél készülnek például a cseh és horvát Billa, a dán Coop lánc, vagy a teljes Kaufland saját márkás termékei, és a hazai hálózatok kínálata. Hét külföldi országba szállítanak így wc-papírt és 10x10-es papír zsebkendőt is.

A nagy volumenű kivitel csökkenti a vállalat árfolyam-kiszolgáltatottságát, mert az importalapanyag devizában elszámolt forgalma az export révén kiegyenlítődik. A társaság a jövőbeni újdonságokról egyelőre nem nyilatkozhat, mivel fejlesztéseinek ütemét a cég nemzetközi ügyfelei diktálják, a külföldi láncok a termékminőségen túl a munkafolyamatok minőségét is ellenőrzik − közölte a vezető.

Ígéretesek a belföldi értékesítési adatok is, a forgalom 25 százalékkal nőtt a bázishoz képest. A termékek eddig is kaphatóak voltak a Tesco, a Reál, a Penny Market, az Auchan, a Metro, a Match és a Profi áruházakban. Ebben az évben még több új vevő bizalmát sikerült megnyernie a cégnek, így a méltán sikeres termékek már kaphatóak a Cora, a CBA, a Lidl, a Rossmann áruházaiban, sőt a Shell-shopjaiban is. Az idei egyik legnagyobb sikerük az Ooops! bevezetése, a gyártói márka iránti kereslet magasan felülmúlta a menedzsment várakozásait.

(Forrás: Gazdasági Hírportál)

Magyarországon is készül már környezetbarát, újrahasznosított anyagból készült hullámlemez koporsó. A Rákóczifalván készült koporsókat speciális, hétrétegű kartonpapírból gyártják, lécmerevítéssel, és 180 kilogrammos teherbírásig vannak hitelesítve. A rákóczifalvi műhelyben háromféle típusú koporsó készül: hamvasztáshoz, önkormányzatoknak a szociális temetésekhez, valamint a normál; mind a három ugyanúgy használható, mint a hagyományos temetési kellékek.

Dzsubák István fehér selyemmel borítja a papírkoporsó belsejét

Elsőként egy londoni designer, Hazel Selina tervezett kifejezetten környezetbarát, papírból készült koporsókat 2006-ban. A tervező a hagyományos formát is elvetette, mert elmondása szerint az már véglegesen összekapcsolódott a horror- és vámpírfilmek kelléktárával. Selina szerint Ecopodnak nevezett alkotásai szebbek, már csak azért is, mert többféle színben, többek között kékben is lehet kapni őket.

Egy svéd biológus még egy lépéssel tovább ment: magát a temetés folyamatát tette környezetbarátabbá. Susanne Wiigh-Masak módszerével az elhunytat folyékony nitrogénben rendkívül hidegre hűtik, majd addig rázzák, míg teste kristályos porrá nem omlik. "A test szó szerint darabjaira esik szét, ha nagyon hidegbe kerül, és szerintem ez vonzó, tiszta módja a temetésnek" - mondta a kutató. A kristályporból azután kiszűrik a nehézfémeket (például a higanyt), majd a maradványokat eltemetik egy lebomló dobozban, például egy emlékparkban egy fa tövébe, hogy "a halott végül táplálja az életet". A hagyományos temetés után évtizedekbe telik, míg teljesen lebomlik egy test, míg a hidrogénhűtéses eljárással legfeljebb másfél év, míg eltűnnek a földi maradványok, illetve beépülnek az élet körforgásába.

(Forrás: 365 Környezettudatos Ötlet, MTI)

Talán Ön is hallott már a helyi pénzekről, közösségi pénzekről, amit a gazdaságilag stabilan élő országokban kiemelten használnak, illetve amivel a gazdasági válságokat már sok száz éve folyamatosan felszámolják. A helyi pénzek lényege a körön belüli fogyasztás, ami tartósan garantálja a helyi munkahelyek számának növelését, megtartását, nem beszélve a magasabb fizetésekről, vállalkozói bevételekről. Miért kell helyi pénz?

A tudatos pénzköltési szokások hiányában csak a helyi pénzek, közösségi pénzek képesek biztosítani a pénzbőséget egy településnek, régiónak, országnak (pl. Svájc, Uruguay, Brazília, Argentína), hiszen a körön kívül nem lehet ezt a pénzt elkölteni. Ráadásul ebből a pénzből, ill. pénzhelyettesítőből mindig pont annyi létezik egy gazdasági körön belül, mint amennyire ott a gazdaság szereplőinek valójában szükségük is van egy lokális gazdaság működéséhez.

Ott viszont, ahol nem használnak helyi pénzeket, közösségi pénzeket, ott a globális gazdaság versenyében egy helyi vállalkozónak nagyon nagy versenyhátránya van (pl. Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália), ezért érdemes bővebben foglalkozni a témával, hogy a lokális, magyar gazdaság is újra felépüljön és fellendülhessen (hiszen Ön is valószínűleg ebből él még meg, vagy épp csak túlélő üzemmódban vegetál).

A pontosítás miatt fontos tudni a helyi pénzekről, hogy azok jogilag nem pénzek, csak pénzhelyettesítő eszközök, pénzhelyettesítő utalványok, viszont gazdaságilag betöltik a pénz szerepét, mert fizetni lehet vele ott, ahol azt elfogadják. A probléma pedig nem más, mint hogy a mai globális versenyben az emberek tömegei vásárolnak és fogyasztanak különböző áruházláncokban nem helyi termékeket, szolgáltatásokat, valamint nem helyi bankokban kamattal terhelt hiteleket (a forint az EU csatlakozás óta csak jelképesen a miénk, függetlenítették azt a mindenkori magyar kormányzattól, és azt az EU Központi Bankok irányítják máig is). Ez azért káros, mert nem helyi munkaerőt fogyasztunk, azaz vásárlási szokásaink munkahelyeket importálnak, pedig itthon egyre nagyobb a munkanélküliség. Ezeket a munkákat pedig Ön is elvégezhetné, vagy valamelyik munkanélküli családtagja, szomszédja egy helyi vállalkozónál, vagy vállalkozóként. Így viszont még a profit sem marad helyben. Akkor miért is csodálkozunk, hogy folyamatosan növekszik a pénzhiány, és a munkanélküliség Magyarországon?

Kinek a felelőssége is ez a kialakult társadalmi valóság? Biztos, hogy a politikáé? Vezetőinket végül is mi választottuk magunk közül. Ön mit tesz azért, hogy a pénz helyben maradjon, és munkát adjon Önnek, nekünk? A kérdés természetesen költői.

Amennyiben sikerül az embereknek megérteniük, hogy a helyi pénzek, közösségi pénzeket csak helyben, körön belül lehet elkölteni, akkor ez a pénz újra munkát biztosíthat emberek százezreinek is, hiszen kizárjuk a csakis külföldi országokat erősítő profitszivattyúkat a gazdaságból.

Miért erős a Svájci Frank?

A világon ma kb. 5000 helyi pénz, közösségi pénz működik, amelyekből a leghíresebb a Svájci WIR. Az 1930-as években óriási gazdasági válság söpört végig a világon. A svájci gazdák és vállalkozók összefogtak, hogy megoldást találjanak a súlyos pénzhiányra. Ennek eredményeként született meg az egymás közötti barter elszámolás, majd később elnevezték ezt WIR-nek, ami a Wirtschaftsring szó rövidítése, és “gazdasági kör”-t jelent. A rendszer már több mint 70 éve stabilan működik és ma már a WIR önálló belső devizának számít Svájcban a frank mellett CHW kód alatt, amit szinte csak svájci magánszemélyek és vállalkozások használnak. A közelmúltban pedig bebizonyították, hogy a 2008-as pénzügyi válság többek közt éppen a WIR miatt nem rengette meg Svájcban a belső gazdaságot, és a mai Svájci Frank erősödés mögött is igen jelentős szerepe van a WIR által teremtett nemzetgazdasági eredményeknek. Nekünk pedig semmi mást nem kellene tennünk, mint egy ilyen stabilan működő helyi pénz, közösségi pénz rendszert voltaképpen lemásolnunk, és adaptálnunk a helyi sajátosságokkal.

A közösségi pénzeket, általában kamatmentesen lehet kölcsönbe kérni az azt kibocsájtó szervezettől. Ezt a kamatmentes hitelt aztán saját termékünkkel, szolgáltatásunkkal, munkánkkal vagy természetesen pénzzel fizetünk vissza, ám ha nincs pénzünk ezt a kölcsönt törleszteni, akkor le is dolgozhatjuk. A saját termékünkért, szolgáltatásunkért kapott közösségi pénzhelyettesítőkért cserébe viszont a közösségen belül bármire elkölthetjük, amivel másoknak is munkát biztosítunk a körön belül.

A helyi-, közösségi pénzek előnye, hogy akinek van helyi pénze, az nagyobb valószínűséggel költi ezt el majd nálunk, mint a globális gazdaság piacain, ami biztosítja Önnek is a folyamatos munkát, ha Ön tagja egy ilyen közösségnek. Cserébe ezt a pénzt Önnek is a közösségen belül kell elköltenie, azaz ezzel nem lehet olyan terméket, szolgáltatást vásárolni, ami nincs a körön belül, mint pl. banki lakáshitel törlesztés, vagy távolról érkező, manipulált, olcsó élelmiszerek, amelyeknek a vásárlása amúgy is csak kivonja a pénzt a helyi gazdaságból, ezzel erősítve a fent említett pénzhiányt és a munkanélküliséget.

Ha felvállaljuk ezt az “áldozatot”, és összefogunk, szolidaritást vállalunk egymással, egymásért, akkor megtapasztalhatjuk, hogy csak így tudjuk biztosítani a helyi pénzeken keresztül a közösség tudatos vásárlását, ami folyamatos munkát biztosíthat helyben mindenkinek.

Minek új dolgokat kitalálni egy gazdaság fellendítésére, ha vannak már több mint 70 éves, kiválóan működő példák, mint a Svájci WIR? Mi, magyarok kiválóan tudnánk ezt a rendszert adaptálni a Mi sajátosságainkkal fűszerezve, és bár a jövő korszelleme a forrás alapú társadalomé, amíg az átmeneti időszakot éljük meg, addig elengedhetetlen, hogy a pénzügyeinket tudatosítva saját magunk hozzuk azt létre a jelenlegi kínálat mellett, nem beszélve arról, hogy a hírekben már mindenhol a közelgő gazdasági összeomlásról beszélnek, ezért is kiemelten fontos a jelen helyzetben egy alternatívában gondolkodni, mint a közösségi pénzek.

Hogyan tovább?

További közösségi pénzzel kapcsolatos megoldásokat a www.hungaropiac.hu talál, ahol az a gazdasági közösség épül, amelynek mentén egy új, közösségi-, helyi pénzt a Hungarot használva stabil munkahelyek és vállalkozói megbízások várnak Önre is!

W? A válság szó hallatán olyan érzelmek és félelmek törhetnek elő belőlünk, a napi híradásokat figyelemmel kísérő emberekből, amelyek kísértetiesen emlékeztethetnek bennünket a 2008-as eseményekre. Bennem is egyre gyakrabban felmerül, hogy netán az „illetékesek” képesek lesznek ismét egy válságot csinálni?

Hol van a válság?

Igen, már 2008-ban is felmerült minden józan emberben a gondolat, hogy ez csak egy mesterségesen generált láncreakció, amely a média befolyásoló erejére és az emberek félelmére épít.

Fogyasztói társadalomban élünk. A csapból is az folyik, hogy fogyasztanunk kell. A fogyasztói társadalom oszlopos tagja nem csak trendi, hanem hozzájárul ahhoz, hogy hazájának nemzetgazdasága képes hozni az elvárt számokat: költségvetési hiány, fogyasztás, munkanélküliség, infláció… Netán azok támasztják ezeket az elvárásokat, akik a válságot „csinálják”?

A válság – az elhibázottan túlfogyasztásra épülő gazdasági rendszereken kívül – a fejekben létezik. Ajánlatos hát kiűzni onnan. A legjobb persze az, ha be sem engedjük.

Világválságok

2008. szeptember 15-én a Lehman Brothers Inc. a gazdaságtörténelem talán legnagyobb csődjét jelentette be. Három évvel később, amikor a legtöbben már úgy érezték: túl vagyunk a válságnak nevezett lenyúláson, ismét arra eszmélhetünk, hogy gazdasági szakemberek W alakú recessziót vizionálnak. Egészen elvetemült jóslatok már a 1929-es gazdasági világválságot alig egy évtizeddel követő II. világháború rémképével riogatnak. Tény, hogy a nagy gazdasági világválság kirobbanásához is a túltermelés vezetett, amelynek eredményeképpen hatalmas mennyiségű árucikk vált eladhatatlanná. Az akkoriban kialakult helyzet megoldását sokan az 1933-ban beiktatott Roosevelt New Deal programjához kötik.

2011-ben viszont egészen más helyzettel állunk szemben: a világ országai a 2008-as válságot a nemzetközi pénzpiacok nyomására, hitelek felvételével igyekeztek megoldani. Mindennek egyenes ágú következménye az idei évre kialakult adósságválság. A megoldás hónapok óta csak várat magára, a próbálkozások ráadásul inkább csak olajat öntenek a tűzre.

Megoldások – Helyi pénz

Nincs meg a kellő pénzügyi függetlenségünk. Mindez rendkívül megnehezíti a védekezést a világgazdaság hatásaival szemben. A helyzet azonban nem kezelhetetlen.

Svájc 1935 óta működteti a frank melletti fizetőeszközét, a WIR-t. A WIR rendszere arra ösztönzi a svájci vállalkozásokat és magánszemélyeket, hogy pénzüket egy zárt körben költsék el. A helyi pénz így képes fokozni a világgazdaság bizonytalanságaival szembeni immunitást. Hasonló törekvések már nálunk is léteznek,: van már balatoni koronánk, soproni kékfrankunk és Hungaronk.

Megoldások – A munkahelyteremtés képlete

• A szlovák termékek fogyasztása teremti a szlovák munkát.
• A kínai termékek fogyasztása teremti a kínai munkát.
• A német termékek fogyasztása teremti a német munkát.
• A magyar termékek fogyasztása teremti a magyar munkát.

Megoldások - Magyartól vedd a magyart!

Vásárolj magyar terméket, hazai kereskedőtől! Erről írunk és beszélünk már csaknem másfél éve, s tesszük ezt a jövőben is. A Termék adatbázisunk és a cikkeink továbbra is azért születnek, hogy segítsünk egymásnak a boldogulásban.

(Forrás: veddamagyart.info)

Egész lényem és posztmodernt egyre jobban megismerő tudásom is vonzódik a paradoxonokhoz, mert abban látja megvalósulni a szellemi és materiális síkokon is megvalósuló értelmetlen elválasztását annak a főleg kelti filozófiára érvényes kijelentésnek: hogy minden EGY. Saját gondolataim, a vidék társadalmának nemzetközileg elismert gondolkodóit és egy új német dokumentumfilm ajánlóját hívom segítségül, hogy összességében lerántsák a leplet a világélelmezés-politikai paradoxonáról. Ez a cikk előszobája lesz egy már régóta megírásra váró másiknak. Mindez annak majd csak egy részegységét alkotja, de minden vágyam, hogy minél többen lássák be azt a világunkat átszövő politikai-gazdasági hatalmat, amit, ha mind meglátnánk - gyökerestül irthatnánk ki. A sötét oldal erőinek lényege tehát a rejtőzködés, remélem, hogy ennek a blognak pedig a nyílt-színi rávilágítás.

Milyen éhező milliók?

Nevetnem kell, mikor (főleg) a GMO (génmódosított élelmezési termékeket előállító vállalatok) lobbija úgy érvel, hogy "milliárdok éheznek, és etetnünk kell a szegényeket". Nevetnem kell, mikor a nagytőkés, monopol, intenzív, agrár konzorciumok azért zsebelhetnek be milliárdos EU-s KAP támogatásokat, mert még él a hibás idea a politikában, hogy el kell látnunk az éhezőket.

Mert a helyzet viszont az, - mondom ezt öko-agrár érdeklődésű természetvédelmi mérnökként és leendő humánökológusként, hogy az összes élelmiszer termelés:

• fele takarmánnyá válik,
• negyede kukába kerül (USÁ-ban az össz. 40%-a!),
• negyede kerül csak emberi gyomorba, és
• a GMO-k sem éhes szájakat, hanem éhes autókat és éhes állatokat tömnek.

Súlyosbítván: még ez az élelmiszer termelés is főleg egyetlen dologra, gabonára épül, hogy utána kismillió termékfeldolgozási és termékfinomítási eljáráson keresztül, végül egy beltartalmilag (vagyis tápértéképben) értéktelen, de a vércukorszintet hamar szétkapó (vagyis magas glikémiás indexű) fehér liszt legyen belőle. Aminek után nem csoda, hogy a nyugati világ szenved a legjobban a metabolikus szindrómától, ami a hozzá kapcsolódó szintén katasztrofálisan növekvő-, és korunkra jellemző civilizációs betegség, a cukorbetegség előfutára, melegágya. Lásd: Csányi Vilmos - Miklósi Ádám (szerk.): Fékevesztett evolúció c. könyv tartalomjegyzékéből a 4. fejezetet!

A mai mezőgazdaság paradoxona

"A második világháború utáni Európában uralkodó élelmiszerhiány idején alakultak ki a Közös Agrárpolitika keretei. Támogatásokkal, védővámokkal igyekeztek az élelmiszer termelést növelni, a farmerek megélhetését javítani. A csakhamar megjelenő túltermelési válságokat több reformhullám igyekezett oldani: piaci rendtartással, kvótákkal, intervenciós felvásárlással és exporttámogatással próbálták kezelni a gabona, tej, hús, cukorpiacon jelentkező túlnyomást.

Ez az agrárpolitika lényegében ma már azt jelenti, hogy az adóból származó közpénzekből környezeti környezeti és társadalmi problémákat eredményező módon termékfelesleg előállítására ösztönözzük a gazdákat, majd azt fölvásároljuk tőlük, és végül ugyancsak közpénzekből a kereskedőknek nyújtott exporttámogatásokkal dömpingáron igyekszünk megszabadítani saját belső piacainkat ezektől a feleslegektől. Jelentős zavart és a helyi gazdák ellehetetlenülését okozva ezzel a fejlődő országok és az EU-n belüli piacain egyaránt."- Kajner Péter: Egy fenntartható vidékpolitika körvonalai, 107.old. in: Kajner Péter (szerk.)(2007): Gazda(g)ságunk újrafelfedezéseTypotex Kiadó, Budapest

"Ez a rendszer mindezen gazdasági, piaci és pénzügyi abszurditáson, a köz pénzek felhasználásának irracionalitásán túl a támogatások odaítélésénél kizárólag a megtermelt mennyiséget veszi figyelembe. Teljesen érzéketlen arra, hogy hogyan, milyen módon állították elő a terményeket, ami a vidéki természeti és társadalmi környezet súlyos eróziójához is vezet. Ezek orvoslása további közösségi forrásokat, erőfeszítéseket igényel, terheit az egész társadalomnak kell viselnie."– Dr Ángyán József: Az európai agrárfinanszírozás új ökoszociális útja és a magyar vidék számára felkínált lehetőségei

90 millió tonna étel a kukában

Tudtátok, hogy az Európai Unióban a megtermelt élelmiszer több mint fele, évente mintegy 90 millió tonna a kukában landol? A legtöbbjét még mielőtt az asztalra kerülne, a termelés és az értékesítés különböző fázisaiban selejtezik ki. Ha a paradicsom nem elég piros, vagy túl nagy, túl kicsi, akkor kidobják, hasonlóan sok más zöldséghez, gyümölcshöz. A pékáru húsz százaléka - amit már nem tudnak eladni -szintén a szemétbe kerül. Riasztó adat, hogy az így kidobott európai élelmiszer fele is elég lenne világszerte az éhezés felszámolásához. Azt sem szabad elfelejteni, mekkora veszteséget jelent mindez a gazdaság számára: évente 100 milliárd euró értékű étel megy a szemetesekbe.

Egy német dokumentumfilmben dolgozták fel ezt a témát, múlt héten mutatták be Németországban, remélem, hozzánk is eljut majd, addig is itt egy kis ízelítő.

Hirtelen egy másik dokumentumfilm, A csirke, a hal és a királyrák jutott eszembe, amikor egy félresikerült konyhai manővert követően annyi ételt dobatott ki a séf, amennyi egy étterem teljes közönségének elég lett volna...

Szemétre épülő társadalom: Freegan-ek és Kukapoliszok

Jóízű vacsora fél óra kukázásból?  Együtt főztünk freeganekkel, majd megettük amit mások kidobtak.... Kik azok a freegan-ek? Free - szabad, gen- vegetariánus. A kapitalista rendszer a túlpörgetett technobürokráciájával törvénybe szabja, hogy mit és mikor KELL kidobni. Így az élelmiszerrel kapcsolatos árusító helyeknél szükségképpen olyan felesleg keletkezik - már megint -, ami egyébként teljesen jól használható lenne. Avagy miért baj, ha a paradicsomnak csak 95%-a használható és késsel ki kell vágni egy részét, mert az foltos, poshadt, nyomódott? A freeganek egy olyan - többnyire fiatalokból álló - rétege a városoknak, akiket nem zavar, hogy valami be van-e csomagolva és meg kell még mosni. A freeganek pont az éhezés mítoszának mennek neki a városokban taktikus eszközökkel, magyarul lokalizációval és kukázással. Felismerték, hogy nincs éhezés, csak "temérdek elpazarolt kaja".

A szemét olyannyira része a kapitalizmusnak, hogy az tulajdonképpen a modern megapoliszok keletkezéstörténetének is tekinthető. Tudniillik rá épültek a szemétre.

Összefoglalás

Kapitalista rendszerünk diszkét bája, hogy a médiafelületei által egy olyan szánalomkeltő hadjáratot folytat, aminek segítségével az emberekkel elhiteti, hogy a (gazdasági) növekedés szükséges, a termelés fokozása a mezőgazdaságban is elengedhetetlen, "mivel az nem látja el az éhező embereket világunkban".

Az ügyes csel akkor lepleződik le, mikor kiderül, hogy a jelentős agrártámogatásokkal tulajdonképpen csak azt termelünk, amit a kapitalizmusban eddig mindig is: felesleges szemetet; a jól-lét, az egészség és a természetmegóvás helyett.

A szemétre épült társadalom hozza az igaz mondást: az vagy, amit megeszel - a modern megapoliszok a település és város ősi képzeteinek és formáinak legkiforgatottabb negatív megjelenési formái.

(Forrás: Húsosfazék blog, GreenR)

Feladatunknak érezzük, hogy tiszta beszédet folytassunk. A zöld katyvasz ugyanis természetszerűleg egyre nagyobb, minél inkább szélesebb társadalmi körökben terjed el. Nem csak a cégek (legyenek akár jó szándékúak vagy egyenesen megtévesztők, ez utóbbit zöldrefestésnek hívjuk) részéről, de a közemberek részéről is megy a köntörfalazás, ki-ki a maga kis (vagy nagy) hasznát lesve.

Nem véletlenül lett a mi bevásárló közösségünk neve is natúr a bio helyett, mert csupán pár termékünk az, ami tanúsított biogazdálkodásból származik. Szerencsénkre pont az egyik legtöbbféle terméket biztosító tabajdi Horváth biofarm ilyen.

Mert miről szól a tanúsítás? Arról, hogy a vásárló biztos lehet benne, hogy semmilyen módon nem csapták be, valóban egészséges és beltartalmában gazdag élelmiszert vásárolt, és pénzének "szavazatával" valóban a fenntartható és természetszerű gazdálkodást és gazdálkodókat támogatta: végső soron a természet hosszú távú fenntartását, nem pedig annak csak a profitra hajazó kizsarolását.

És mi van azokkal, akik nem tanúsítottak? Ők azok a gazdálkodók, akiket vagy meglátogatunk személyesen - ahogy a Szatyor és a Natúr Kosár Érd is teszi - vagy nem hisszük el nekik, amit mondanak sem a piacon, sem máshol.

"Így, meg úgy termelői, meg háztáji, stb." Egyetlen keresztkérdés kellet például a legelső húsbeszállító jelöltünknek: használ-e szója tápot a sertések etetésére. Igen. Akkor viszontlátásra: brazil génmódosított szójával etetett sertéshúst nem kérünk. Valószínűleg ő maga sem tudta, hogy milyen globális folyamatok húzódnak egyetlen merőkanálnyi szójatáp mögött.

Mostani húsbeszállítónk gyökeresen más eszméket vall, a szürkemarhák, magnalicák és más sertések példaértékűen természetközeli módon vannak tartva Csákvárnál a Vértesi Natúrparkban.

Pár gyakran ismételt kérdésre találunk választ a Piszkei ÖKO weboldalán:

Mi a különbség a BIO (biológiai) és az ÖKO (ökológiai) élelmiszer között?

Nincs különbség, mind a két fogalom ugyan arra utal, csupán a különböző nyelvterületeken terjedt el más-más megnevezés. Hazánk biogazdálkodására kezdetben jelentős hatást gyakorolt Németország. Ennek köszönhetően a magyar köznyelvi szóhasználatban a „biológiai", vagy röviden a „bio" jelző használata terjedt el. Így hívták a módszert, a terméket, a gazdálkodókat, sőt a bioboltok is ennek köszönhetik nevüket...

Bio-, natúr vagy reform?

„Manapság gyakran alkalmazott jelzők a "bio" és az "öko" szavacskák, amelyeket az élelmiszerektől a napi használati tárgyakon, vegyipari cikkeken át a szórakoztató elektronika eszközeihez kapcsolva alkalmaznak azok készítői, forgalmazói azért, hogy termékeiket jobban tudják értékesíteni. Ez azért sikerülhet, mert a fogyasztók számára a jelző pozitív üzenetet hordoz, mégpedig azt, hogy a termék az élet ("bio") folyamatainak vagy a környezet ("öko") sajátosságainak figyelembevételével készült. Gyakran a két szó csak reklámfogás, csupán üzenet a fogyasztónak, hiszen ahol a "bio", "öko" jelölés feltételei nem szabályozottak, a termékek pozitív tulajdonságai viszonylagosak, vagyis egészen mást takarhatnak, mint amit a fogyasztó mögéjük képzel.

Egészen más a helyzet a mezőgazdasági alapanyagok és az élelmiszerek esetében. Rájuk nézve az EU-ban, így Magyarországon is, jogszabály írja elő, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék "bio", "öko" jelölésű. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók és a termelők között kizárt a félreértés, és azt is, hogy szabálysértést követnek el mindazok, akik a jelölést nem az előírásoknak megfelelően és ellenőrzési rendszerben előállított termékre alkalmazzák. A "bio" ("biológiai") megjelölés a legismertebb Magyarországon. A jogszabályi háttér miatt élesen elkülönül a bio élelmiszer az egyéb divatos, de pontosan nem körülírt olyan termékektől, mint az alternatív (= más), integrált (= speciális környezetkímélő növényvédelemmel előállított), natúr (= természetes), reform, vegyszermentes stb. elnevezésűek."

Védjegyek, amelyek csak igazi bio termékeken szerepelhetnek

A fenti négy logók azok, amelyeket a bolti vásárlásokkor igazán érdemes keresni. Semmi más nem mondható igazán bio-nak.

• Az első a Biokontroll Hungária (HU-ÖKO-01) tanúsító védjegye,
• a második a Magyar Biokultúra Szövetségé, mely ökopolcainak ellenőrzését a Szövetség tulajdonában álló ellenőrző és tanúsító szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. látja el,
• a harmadik az EU-ban érvényes védjegy,
• a negyedik pedig a Hungária Öko Garancia, ami másik magyar akkreditáló szervezet (HU-ÖKO-02).

Megtalálható szokott még lenni a Biokontrollnak az IFOAM-mal közös nemzetközi logója, és az EU korábbi, de a két éves átállási idő miatt még használatban lévő logója.

Elmondható tehát, hogy "natúrnak" hívni egy terméket, tulajdonképpen egy rés, amivel 1.) az ezt használók kockáztatják, hogy az igazán bioélelmiszert keresők elpártolnak tőlük, 2.) a legtöbb esetben valóban csak egy elkendőzése a termék bizonytalan eredetének, 3.) abban az esetben, mikor személyes módon kideríthető a termék előállítójának gazdálkodási módja (lásd csoportos látogatás pl. a Bucka Méhészetben), ott egy biztos bizalmi alap lehet a vásárló részére, hogy a termék ugyan nem "bio", hanem "csak" "natúr".

További érdekes olvasmány még a nemzetközi logókra és azok történelmi hátterére való kitekintés és a natúr- és biokozmetikumok közti különbség leírása.

Reméljük, hogy így már mindenki kapott tájékozódási pontokat és tudatosan fog tudni vásárolni a boltok direkt(?) megtévesztően szervezett polcai között.

Téves az az elképzelés, hogy az 599-cel kezdődő kódú termékek Magyar Termékek. Aki 599-es terméket vesz, az csupán a legeslegelső és legeslegkisebb lépést tette meg az ország támogatása felé.

Az emberek fejében sajnos jó néhány – egészen pontosan 8 – éve gyökeret vert egy könnyen megjegyezhető elv, miszerint elég megnézni vásárláskor a termék kódját, és ha 599-cel kezdődik, már mehet is a kosárba.

Vajon gondoltok-e arra, hogy pl. a Balaton szelet, a Sió, a Győri Édes, a Boci csoki, a Sport szelet vagy a Pöttyös rudi ugyan mióta magyar termék? A Pepsiről, a Chio Chips-ről és a Danone-ról nem is beszélve. Ezeknek a kódja is 599-el kezdődik ugyanis…

Egy gyártó valójában akkor tehet 599 kezdetű kódot a termékeire, ha az előállító cég be van jegyezve Magyarországon – vagyis ebből kifolyólag végezhet gyártási folyamatot az országban. Az 599-es vonalkódot használó cégek egy része azonban csak importőr, és ha igénylik az EAN Hungary Kht-nél a kérdéses kódot, akkor rátehetik az esetleges importtermék csomagolásra is. Talán úgy lehetne összefoglalni, hogy habár minden magyar termék kódja 599, nem minden 599-es termék magyar.

Nem tagadjuk, Magyarországon palackozzák a Pepsit, vagyis bizonyos számú munkavállalót foglalkoztat ugyan, de ettől még nem Magyar Termék, bizonyára ezt nem nehéz megérteni.

A Magyartól vedd a magyart! mozgalom magyar termékek, s nem pedig 599-es áruk vásárlására ösztönzi olvasóit. Termék adatbázisunkban megbízhatóan Magyar Termékeket gyűjtünk, böngésszetek benne!

Mindi nézzük meg a gyártási helyet, a gyártó, vagy épp a forgalmazó nevét, amikor vásárolunk! Önmagában gyanúra adhat okot, ha a csomagoláson nem tüntetik fel a gyártó nevét illetve, ha a gyártási helyszínként az EU-t jelölik meg.

Kedves Olvasóink! Ne engedjétek magatokat becsapni! Ne ragadjatok le az 599 mítoszánál! Mert – bármilyen jószándékúak is vagytok – mikor az 599-re figyeltek, nem vesztek feltétlenül Magyar Terméket!

(Forrás: veddamagyart.info)

Kapcsolódó cikkeink:

Álmagyar termékek

Álmagyar termékek helyett vedd a valóban magyart!

Álmagyar termékek helyett vedd a valóban magyart! II.

Álmagyar termékek helyett vedd a valóban magyart! III.