Szakmai konzorciumot hozott létre a Szent István Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Károly Róbert Főiskola, az Erdészeti Tudományos Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, hogy technológiai javaslatokat dolgozzanak ki a vörösiszappal elöntött 1013 hektáros terület rehabilitációjára.

A teljes körű állapotfelmérés mellett már egy egyhektáros kísérleti parcellán energiafűzt telepítettek, mivel azonban a terület nem homogén, szóba jöhet más növényekkel történő hasznosítás is. A vidékfejlesztési tárca pedig várhatóan jogszabályban tiltja majd meg az élelmiszercélú növénytermelést az érintett területen.

Nem olyan mértékűek a szántóföldi károk, mint azt az első napokban valószínűsíteni lehetett – jelentette ki a konzorciumi szerződés aláírásán Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem docense, a konzorcium vezetője. A mintavételek alapján például a nehézfém-koncentráció sehol sem éri el a határértéket. Ennek ellenére egyetértés van abban, hogy élelmiszer- illetve takarmánycélú termelést nem szabad folytatni a területen, mivel a piac elutasítja az innen érkező termékeket.

A szóba jöhető hasznosítási módok közül a legracionálisabbnak az energiacélú növénytermelés tűnik, de csak úgy, ha a teljes termékpálya kiépül, azaz az energia felhasználása mellett a melléktermékek elhelyezése is megoldott lesz – hangoztatta Németh Tamás, az MTA főtitkára, aki a Kormányzati Koordinációs Bizottság tudományos tanácsának elnöke is egyben.

Semmi sem történik az érintett földtulajdonosok beleegyezése nélkül – jelentette ki Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) miniszteri megbízottja. A tárca várhatóan hétfőn küldi ki az érintett 72 földtulajdonosnak a levelet, amelyben választási lehetőséget kínálnak számukra: eladják a földet a Nemzeti Földalapnak, csereföldet igényelnek, vagy alkalmazkodnak ahhoz a gazdálkodási módhoz, amelyet az érintett területen folytatni kell. Szabó ehhez hozzátette, hogy valószínűleg kevés lesz, ha ajánlásokat fogalmaznak meg, jogszabályban kell előírni, milyen termelési mód lesz tilos a területen. Ezt azzal magyarázta, hogy a piaci aggodalmak miatt a teljes magyar élelmiszergazdasági exportot sújthatja, ha a szennyezett területről származó növények is bekerülhetnek a szállítmányokba. Előfordult ugyanis például, hogy a külföldi vevő az iszapkatasztrófára hivatkozva 2006-ban palackozott somlói bort küldött vissza.

(agromonitor.hu)