/ 0
Feladatunknak érezzük, hogy tiszta beszédet folytassunk. A zöld katyvasz ugyanis természetszerűleg egyre nagyobb, minél inkább szélesebb társadalmi körökben terjed el. Nem csak a cégek (legyenek akár jó szándékúak vagy egyenesen megtévesztők, ez utóbbit zöldrefestésnek hívjuk) részéről, de a közemberek részéről is megy a köntörfalazás, ki-ki a maga kis (vagy nagy) hasznát lesve.
Nem véletlenül lett a mi bevásárló közösségünk neve is natúr a bio helyett, mert csupán pár termékünk az, ami tanúsított biogazdálkodásból származik. Szerencsénkre pont az egyik legtöbbféle terméket biztosító tabajdi Horváth biofarm ilyen.
Mert miről szól a tanúsítás? Arról, hogy a vásárló biztos lehet benne, hogy semmilyen módon nem csapták be, valóban egészséges és beltartalmában gazdag élelmiszert vásárolt, és pénzének "szavazatával" valóban a fenntartható és természetszerű gazdálkodást és gazdálkodókat támogatta: végső soron a természet hosszú távú fenntartását, nem pedig annak csak a profitra hajazó kizsarolását.
És mi van azokkal, akik nem tanúsítottak? Ők azok a gazdálkodók, akiket vagy meglátogatunk személyesen - ahogy a Szatyor és a Natúr Kosár Érd is teszi - vagy nem hisszük el nekik, amit mondanak sem a piacon, sem máshol.
"Így, meg úgy termelői, meg háztáji, stb." Egyetlen keresztkérdés kellet például a legelső húsbeszállító jelöltünknek: használ-e szója tápot a sertések etetésére. Igen. Akkor viszontlátásra: brazil génmódosított szójával etetett sertéshúst nem kérünk. Valószínűleg ő maga sem tudta, hogy milyen globális folyamatok húzódnak egyetlen merőkanálnyi szójatáp mögött.
Mostani húsbeszállítónk gyökeresen más eszméket vall, a szürkemarhák, magnalicák és más sertések példaértékűen természetközeli módon vannak tartva Csákvárnál a Vértesi Natúrparkban.
Pár gyakran ismételt kérdésre találunk választ a Piszkei ÖKO weboldalán:
Mi a különbség a BIO (biológiai) és az ÖKO (ökológiai) élelmiszer között?
Nincs különbség, mind a két fogalom ugyan arra utal, csupán a különböző nyelvterületeken terjedt el más-más megnevezés. Hazánk biogazdálkodására kezdetben jelentős hatást gyakorolt Németország. Ennek köszönhetően a magyar köznyelvi szóhasználatban a „biológiai", vagy röviden a „bio" jelző használata terjedt el. Így hívták a módszert, a terméket, a gazdálkodókat, sőt a bioboltok is ennek köszönhetik nevüket...
Bio-, natúr vagy reform?
„Manapság gyakran alkalmazott jelzők a "bio" és az "öko" szavacskák, amelyeket az élelmiszerektől a napi használati tárgyakon, vegyipari cikkeken át a szórakoztató elektronika eszközeihez kapcsolva alkalmaznak azok készítői, forgalmazói azért, hogy termékeiket jobban tudják értékesíteni. Ez azért sikerülhet, mert a fogyasztók számára a jelző pozitív üzenetet hordoz, mégpedig azt, hogy a termék az élet ("bio") folyamatainak vagy a környezet ("öko") sajátosságainak figyelembevételével készült. Gyakran a két szó csak reklámfogás, csupán üzenet a fogyasztónak, hiszen ahol a "bio", "öko" jelölés feltételei nem szabályozottak, a termékek pozitív tulajdonságai viszonylagosak, vagyis egészen mást takarhatnak, mint amit a fogyasztó mögéjük képzel.
Egészen más a helyzet a mezőgazdasági alapanyagok és az élelmiszerek esetében. Rájuk nézve az EU-ban, így Magyarországon is, jogszabály írja elő, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék "bio", "öko" jelölésű. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók és a termelők között kizárt a félreértés, és azt is, hogy szabálysértést követnek el mindazok, akik a jelölést nem az előírásoknak megfelelően és ellenőrzési rendszerben előállított termékre alkalmazzák. A "bio" ("biológiai") megjelölés a legismertebb Magyarországon. A jogszabályi háttér miatt élesen elkülönül a bio élelmiszer az egyéb divatos, de pontosan nem körülírt olyan termékektől, mint az alternatív (= más), integrált (= speciális környezetkímélő növényvédelemmel előállított), natúr (= természetes), reform, vegyszermentes stb. elnevezésűek."
Védjegyek, amelyek csak igazi bio termékeken szerepelhetnek
A fenti négy logók azok, amelyeket a bolti vásárlásokkor igazán érdemes keresni. Semmi más nem mondható igazán bio-nak.
- Az első a Biokontroll Hungária (HU-ÖKO-01) tanúsító védjegye,
- a második a Magyar Biokultúra Szövetségé, mely ökopolcainak ellenőrzését a Szövetség tulajdonában álló ellenőrző és tanúsító szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. látja el,
- a harmadik az EU-ban érvényes védjegy,
- a negyedik pedig a Hungária Öko Garancia, ami másik magyar akkreditáló szervezet (HU-ÖKO-02).
Megtalálható szokott még lenni a Biokontrollnak az IFOAM-mal közös nemzetközi logója, és az EU korábbi, de a két éves átállási idő miatt még használatban lévő logója.
Elmondható tehát, hogy "natúrnak" hívni egy terméket, tulajdonképpen egy rés, amivel 1.) az ezt használók kockáztatják, hogy az igazán bioélelmiszert keresők elpártolnak tőlük, 2.) a legtöbb esetben valóban csak egy elkendőzése a termék bizonytalan eredetének, 3.) abban az esetben, mikor személyes módon kideríthető a termék előállítójának gazdálkodási módja (lásd csoportos látogatás pl. a Bucka Méhészetben), ott egy biztos bizalmi alap lehet a vásárló részére, hogy a termék ugyan nem "bio", hanem "csak" "natúr".
További érdekes olvasmány még a nemzetközi logókra és azok történelmi hátterére való kitekintés és a natúr- és biokozmetikumok közti különbség leírása.
Reméljük, hogy így már mindenki kapott tájékozódási pontokat és tudatosan fog tudni vásárolni a boltok direkt(?) megtévesztően szervezett polcai között.
( 0 Votes )
