A Rézangyal pálinkái 2006-ban kerültek Magyarország bárpultjaira. A márka mostanra hazánk egyik legismertebb pálinkája lett. Az egymilliomodik eladott üveget új dizájnnal köszönti a Rézangyal -írja a manus.hu.

A pálinkapiac egyik legjelentősebb képviselője a Rézangyal hazánkban elsőként alkalmazta a blendeléses eljárást, amelynek során a legjobb pálinkafőzdék azonos gyümölcsből készült pálinkáit házasítja.

A blendelés során a pálinkák értékei összeadódnak, a végeredmény pedig évről-évre egy egységesen kiváló minőségű ital.

A Rézangyal az egymilliomodik eladott palack után új köntösbe bújtatja a minőségi tételek házasításával született párlatait. Az új üvegen tapinthatóvá válik a Rézangyal felirat és a pálinka emblematikus angyalkája is kidomborodik. Az új palackokhoz új szlogen is párosul. Az 1 000 001. pálinkát „Minőség kidomborítva” jelszóval indítják útjára a hazai ital szakértői.

(Forrás: manus.hu)

33 millió forintra bírságolta a Tescót a Budapest Környéki Törvényszék, miután az áruházlánc logisztikai központjában szabálytalan jelöléssel ellátott húskészítményeket találtak a Pest Megyei Kormányhivatal ellenőrei - ítja az MNO.hu.

Áprilistól várhatóan hetente már 10-12 ezer pulykát és 25-30 ezer csirkét dolgoznak fel a termelői és beszállítói szövetkezésből létrejött Zalai Baromfifeldolgozó Kft. pacsai üzemében, amelyet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter avatott fel kedden.

A tárcavezető ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a magyar vidék megélhetésének záloga a mezőgazdaság fejlesztése, a feldolgozóipar fejlesztése pedig a mezőgazdaság talpon maradásához elengedhetetlenül szükséges. A minisztérium pályázati lehetőségekkel is támogatja a vidék megerősítését, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma elérje a 200-250 ezret.

Fazekas Sándor a nemzeti vidékstratégiára és a Darányi Ignác Tervre utalva beszélt arról, hogy minél magasabb szinten feldolgozott élelmiszerek termelésére van szükség, mert erre van igény a kül- és belföldi piacon, és ezzel lehet versenyképesnek lenni. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évtizedben jelentős veszteségek érték a magyar baromfiágazatot és az élelmiszer-feldolgozást, s hosszú időbe telik a talpra állás, amelyhez a pacsaihoz hasonló fejlesztésekre van szükség.

Az agráriumban foglalkoztatottak számának növelése érdekében számos támogatási forma létezik, kezdve a tanyaprogramtól az élelmiszeripari fejlesztések, a startmunka, a szociális foglalkoztatás, a helyi értékesítés és feldolgozás támogatásán át egészen a kis- és középüzemek segítéséig. Hozzátette, hogy a keleti piacok visszaszerzése is fontos, s örvendetesnek nevezte, hogy tavaly a magyar mezőgazdaság termelése 29 százalékos bővülést mutatott, s az oroszországi export 20 százalékkal nőtt.

Bedő Tibor, a Zalai Baromfifeldolgozó Kft. ügyvezetője az 1,5 milliárd forintos beruházás eddigi történetét felelevenítve szólt arról, hogy 2008-ban öt BÉSZ és két takarmánykeverő, valamint néhány magánszemély alapította meg a vállalkozást 270 millió forintos jegyzett tőkével. Még abban az évben 401 millió forintos élelmiszeripari támogatást nyertek, 2011-ben pedig 120 munkahely létrehozására, s benne 10 roma foglalkoztatására további 224 millió forintot nyertek pályázatukkal.

A pacsai, zöldmezős beruházás építkezése 2010-ben indult a ZÁÉV kivitelezésében, a hiányzó összeget az OTP Bank finanszírozta. A próbaüzem a múlt év novemberében, 60 emberrel indult, mára azonban már 142 alkalmazottat foglalkoztatnak.

A tervek szerint áprilistól hetente 10-12 ezer pulykát és 25-30 ezer csirkét dolgoznak fel Pacsán, az év második felétől pedig már 12-14 ezer pulyka és 35-50 ezer csirke feldolgozását remélik. Készítményeiket Magyarországon többek között a CBA, a Metro és a Spar üzleteiben árusítják, de szállítanak német, szlovák, cseh, lengyel, román és szlovén üzletekbe is - tette hozzá Bedő Tibor.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője az avatáson azt mondta: Zala nagy munkanélküliséggel küzdő középső részén ez az évszázad egyik legnagyobb beruházása, amely az állam, a bank és a vállalkozói szféra szerencsés találkozásának eredménye. Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a magyar termelők összefogásával, magyar kivitelezésben és finanszírozásban valósult meg a jelentős munkaerőt foglalkoztató üzem.

(Forrás: MTI)

Nem túlzás: világsikerrel büszkélkedhet a Tarpai Manufaktúra Kft., amely az egykori falusi hagyomány szerint, dédnagymamáink féltve őrzött receptjei alapján dolgozza fel exportra a híresen zamatos szatmár-beregi gyümölcsöt. A napfény által az ország keleti határvidékén kétszeresen érlelt almából, birsből, kajszibarackból, körtéből, meggyből és királylányka szőlőből különleges lekvárokat, illetve gyümölcspárlatokat készítenek, amelyeket már három kontinensen keresnek az ínyencek. A régi, manufakturális körülmények között gyártott ötven féle, Tarpa márkanéven forgalmazott termék valóságos fogalom lett Európában, Amerikában és Észak-Afrika országaiban.

A Tisza partján fekvő, ezeréves múlttal rendelkező Tarpa környéke évszázadokkal ezelőtt is híres volt a gyümölcstermesztésről és feldolgozásról. Egy 1755-ből fennmaradt írás "a leggyümölcsösebb helyként" említi a települést, kiemelve: "a lakosok nem szántással, hanem gyümölcs hordozással keresik kenyerüket, melyből szép hasznot vesznek". A gyümölcs egy részét a környéken élők házi receptek alapján, saját maguk készítette eszközökkel fel is dolgozták, s a régi vásárok keresett terméke volt a cserépedényben árult szatmári szilvalekvár és a fonott üvegben, butykosokban kínált szilvapálinka. 

A régi öregek szerint a termékek különösen finom ízét a nap adta, amely - mint állították - "kétszeresen érlelte nyár végén, ősz elején a szatmár-beregi táj gyümölcseit". Úgy magyarázták: a közeli Kárpátok hegyeiről visszaverődik a nap fénye, így a sugarak duplán érik a gyümölcsfákat, növelve gyümölcseik zamatosságát.

Aranyérmek Párizsból, Németországból és Bolzanóból

A hagyományos gyümölcsfeldolgozás a múlt század végén a tradicionális recepteket még ismerő öregek kihalásával azonban egyre inkább a múlt homályába veszett, mígnem két magánbefektető 1995-ben el nem határozta: létrehozzák a Tarpai Manufaktúra Kft.-t, üzemet építenek és a manufakturális körülményeket megtartva, folytatják az ősök lekvár- és pálinkafőző tevékenységét.

A tarpai üzemben készült szilvalekvárt és szilvapálinkát négy évvel később, 1999-ben Kiváló Magyar Termék díjjal tüntették ki, egy év múlva a baracklekvár, majd további egy esztendővel a mézes dió is megkapta az elismerést. A külföldi piacokon is hódítani kezdett a tarpaiak terméke, 2002-ben Párizsban a teljes lekvárcsalád - a szilva mellett a meggyből, barackból és birsalmából főzött is - kiérdemelte a Sial d' Or aranyérmet. A 2006-os évben egy bécsi kiállításon nyert ezüstérmet a manufaktúra szilvapálinkája, bronzérmet pedig a kajszibarack pálinkája. Egy évvel később a Német Mezőgazdasági Minisztérium aranyéremmel díjazta a tarpai bio dióolajat, 2009-ben pedig az olaszországi Bolzano arany medálját érdemelte ki a szabolcsi almapálinka.

A tarpai üzemnek ma már a hagyományos lekvárok és pálinkák mellett bio termékváltozatai is a piacra kerültek, továbbá érlelt és úgynevezett ó pálinkákat is gyártanak. Az utóbbiakat hároméves érlelés után palackozzák. Több termék eredetvédett, ami tovább emeli egyébként is jelentős piaci ázsiójukat.

Százszázalékos lekvár "nem tudom" szilvából

A termékek sikere - vallják a társaság vezetői és dolgozói - a zamatos, egészséges, friss gyümölcs, valamint a hagyományos, évszázados népi receptek használatában van. A híres tarpai szilvalekvárt a Szatmár-beregi síkságon és a Tisza árterületein honos Penyigei kékszilvából, vagy ahogy a helyiek emlegetik, a "nem tudom" szilvából főzik.

Az igazinak a 100 százalékos gyümölcstartalmút tartják, s ahhoz semmilyen adalék anyagot, vagy tartósítószert nem használnak. A hagyományos eljárás során - ahogy azt réges-rég a falusi házaknál is készítették -, a gyümölcsöt megmossák, kimagvazzák, felezik, majd réz-, vagy zománcozott üstbe rakják és hosszú órákon át lassan főzik, amíg a massza "öreggé" nem sűrűsödik. Az üvegbe rakott lekvár teteje "bőrösödik", s a légmentes réteg megőrzi a minőséget, egészen a felhasználásig.

Ezt a lekvár főzési módot bárki otthon kisebb edényben is kipróbálhatja, persze, mint minden, nagy tételben, egy teljes üsttel, üstházban, szabadtűzön főzve az igazi - mondják a beregi falvak háziasszonyai.

Az "édesszájúaknak" cukrot is tesznek a készülő lekvárba, ebben az esetben a felhasznált gyümölcs 85 százalék arányú, míg a további 15 százalékot az édesítő adja. S a szilva mellett meggyből, sárgabarackból és birsalmából is főznek lekvárt Tarpán, sőt bio lekvárokat is készítenek. Az utóbbiaknál a 100 százalékos gyümölcstartalmú szilvalekváron kívül akácmézzel ízesítik a sárgabarackból, meggyből és a birsalmából főzöttet. Az ugyancsak híres szabolcs-szatmár-beregi akácmézet 15 százalék arányban keverik a 85 százalék mennyiségű gyümölcshöz.

A tarpai manufaktúra a lekvárok mellett - ugyancsak az ősi hagyományok szerint - minőségi pálinkákat is készít a szatmár-beregi térségben termett gyümölcsökből. S azokat a párlatokat gyártja, amelyeket egykor egészségvédelmükre használtak a helyiek! Most már a kutatások is elismerik, amit a régi öregek tudtak: a minőségi, mérsékletes pálinkafogyasztás kedvező hatással van az egészségre. Tágítja az ereket, csökkenti a magas vérnyomást, sőt közvetve még a vérzsírokat, a koleszterin koncentrációját is mérsékli. Javítja az emésztést, étvágyat is csinál, és nem utolsó sorban feszültségoldó, segít a számos betegséget, így szív-és érrendszeri rendellenességet kiváltó stressz kivédésében.

A tradicionális, érlelt, bio és ó pálinkák számos változatát főzik manapság Tarpán. Egy dolog viszont állandó a technológiában: a megfelelő alapanyag-előkészítés, hiszen - mondják a pálinkafőzéshez értők - "ott dől el minden". A jó cefre meghatározó, ezért aztán különösen figyelnek erre a munkafolyamatra.

Szilva, alma, fürtös meggy, körte, kajszibarack, birs és szőlő a cefreérlelő tartályokban

A messze földön kedvelt szatmári szilvapálinka cefréje például úgy készül, hogy az érett, egészséges penyigei kékszilvát megmossák, magozzák, koracél lemezből készült cefreérlelő tartályokba rakják, amelyeket állandó hőmérsékletűre hűtenek. Folyamatosan kevergetik, 20 napig készítik elő irányított erjesztéssel a főzésre. A lepárlás úgynevezett kisüsti eljárással történik, majd jön a többszöri finomítás, sőt a párlatot érlelik is, szintén koracél tartályokban, mielőtt palackba kerül. Az ó pálinkáknál az érlelési idő 36 hónapos.

A szilva mellett Szabolcs megye híres alma fajtájából, a jonatánból is főznek pálinkát. S ebből a két gyümölcsfajtából készültet kedvelik legjobban a környék régi pálinkafogyasztói hagyományait őrzők szatmár-beregiek. Méghozzá az 50 fokos szesztartalmút, hiszen akkor tartják jónak a tisztán gyümölcsből főzött pálinkát, ha "ereje van".

Emellett fürtös meggyből, körtéből, kajszibarackból, birsből és szőlőből is készül minőségi pálinka. Az utóbbit a Királylányka nevű szőlő fajtából főzik, amely a tarpai és barabási, vulkanikus eredetű hegy lankáin terem. A szőlőszemeket a mosás után válogatják, csak az egészségest használják fel, és a bogyózás után összezúzzák, majd 20 napig érlelnek cefrét belőle. A kisüsti lepárlást és többszöri finomítást követően három évig érlelik a kész párlatot, és csak aztán palackozzák, ó, azaz nemes pálinkaként.

A tarpai üzemben - Csernyák László kereskedelmi és marketing igazgató elmondta - folyamatos a termékek megújítása, amit az is bizonyít, hogy 2011-ben Innovációs Díjat kaptak legújabb, ágyas pálinkacsaládjukra. A különleges, almából, barackból, körtéből, meggyből, szilvából és szőlőből főzött párlat gyümölcságyon érlelt, s a Fekete macska elnevezést kapta, amely a nő szimbóluma, mivel a fiatalabb korosztály számára készült, a minőségi pálinkafogyasztás céljával. Az Innovációs Díjat a Debreceni Akadémiai Bizottságtól és az Észak-alföldi Regió Kereskedelmi és Iparkamaráitól kapták a manufaktúra dolgozói. S a hat ágyas pálinka közül kettő, a barack- és a meggypálinka ezüst, illetve bronzérmes lett a 2011-es 19. Országos és Nemzetközi Gyümölcs-, illetve Borpárlat Versenyen.

Váradi György, a Tarpai Manufaktúra Kft, alapító-igazgatója szerint a kis cég az idén mintegy 200 millió forint értékű terméket szállít hazai és külföldi megrendelőinek. Európában Ausztriában, Franciaországban, Németországban és Svédországban keresik leginkább a Tarpa márkanevű termékeket. A amerikai kontinensen Kanada számít a legnagyobb vevőnek, míg Afrikában az arab országok.

Az európai piaci terjeszkedést tavaly - tette hozzá a cégvezető - jelentős mértékben segítette, hogy a magyar uniós soros elnökség tanácskozásain a tarpai fürtös-meggy, illetve almapálinkát szolgálták fel a vendégeknek, így a közösség tagországaiban az érdeklődés középpontjába kerülhetett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpa gyümölcsfeldolgozó üzeme, s annak valamennyi terméke.

(Forrás: MTI)

Két éve működik Debrecenben egy üzlet, amelyben mindazok az élelmiszerek megtalálhatók, amelyeket az egyetem kutatói fejlesztettek ki - írja a Híradó.hu.

A kutatók egyik nagy problémája világszerte, hogy tudományos eredményeik lassan jutnak el a társadalom mindennapi életébe. Ezt az utat rövidíti le a Debreceni Egyetem kutatási eredményeire épülő termékeket árusító i-bolt, amely egy az egyben összekapcsolja a kutatókat és a fogyasztókat.

Hivatalosan szólva az i-bolt az egyetemen akkreditált Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter (a szakma szereplőit összevonó szervezet) új, funkcionális élelmiszertermékeire, a Debreceni Egyetem fejlesztéseire alapozott kereskedelmi rendszer egysége, amelynek célja az új és klinikai kísérletekkel bizonyítottan hatásos élelmiszerek kipróbálása, vizsgálata és értékesítése. Ez a cél a Technológia Transzfer Iroda által menedzselt pályázat támogatásával valósult meg.

Az országban egyedülálló i-boltban megvásárolhatók a klaszter akkreditált termékei, így ez az első lépcső azok piaci megjelenésében. A bolt céljai között van az új, klinikai kísérletekkel bizonyítottan hatásos élelmiszeripari termékek és azok marketingjének kipróbálása, vizsgálata és értékelése is. Minden termékről kutatási eredmények igazolják egészségre gyakorolt kedvező hatását. Így kerültek a kínálatba a már említetteken kívül a hortobágyi gyógynövényeket tartalmazó kecskesajt, a lila kukoricából készített tea, különleges tojások, haltermékek vagy a puffasztott cirok.

Mivel a bolt az egyetem területén működik, természetes, hogy a portékákat a minden újra fogékony egyetemisták tesztelik vásárlókként. A kezdeti 20-30 helyett mára 80 körüli a forgalmazott élelmiszer újdonságok száma.

Mire jó a lila kukorica?

A lila kukoricában található antioxidánsok hozzájárulnak a szervezetünkben zajló káros oxidatív folyamatok gátlásához (szabad gyök képződés), ezáltal a sejtek, szövetek védelméhez. A lila szemszínű kukorica különböző részeiben (szem, csutka, szár, levél címer, bajusz) megtalálható színezékanyagok, antioxidáns aktivitásuk eredményeként potenciális egészségvédő hatásúak. Nagy előnyük, hogy egészségügyi szempontból is biztonságos a felhasználásuk; nem toxikusak és nincs mutagén hatásuk. Lila szemszínű kukoricákat már hosszú ideje használnak az emberek a perui Andokban ételként és italként. A szemből kapott erjesztett alkoholos italt chicha morada-nak nevezik. A népi gyógyászatban ismert a vörös színű kukoricacsutkából készített tea, mint köhögéscsillapítószer.

(Forrás: Híradó.hu)

Most kell lépni ahhoz, hogy májusban saját megrendelésű, egészséges saláta kerüljön a kosárba - írja az Origo.hu. A Magyarországon is megjelenő közösségi mezőgazdaság megfizethető és vegyszermentes terménnyel láthatja el a városi családokat, és kisbirtokos termelőket menthet meg. Hogyan működnek a termelőt és a vásárlót összehozó hálózati gazdaságok?

A közösségi mezőgazdaság első lépéséhez húsz-harminc család és egy néhány hektáros földdel rendelkező gazda kell. A családok minden év elején közgyűlésen határozzák meg, milyen vegyszermentes terményeket szeretnének az asztalukon látni. Befizetik az éves tagdíjat a biotermelő gazdának, majd a hat-nyolc hónapos termőszezonban hetente átveszik a számukra összeállított, friss zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó kosarat a lakhelyükhöz közeli lerakatban - mindezt tisztességes díjszabás ellenében.

Magyarországon még annyira új ez a kezdeményezés, hogy csupán két ilyen gazdaságról és egy vásárlóközösségről tud a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) - mondta Perényi Zsófia, a szervezet munkatársa az [origo]-nak. Az Évkerék Ökotanya gazdálkodói, Kiss László és Kiss-Kovács Orsolya Szeged melletti tanyájukon vágtak bele a kosaras forgalmazási rendszer működtetésébe. A kertészmérnök végzettségű pár zöldséggel, gyümölccsel és tojással látja el az eddig köréjük szerveződött tizenhat családot, de a hathektáros birtok negyven család szükségleteit képes kielégíteni. Blogjukban részletes információkat osztanak meg a szervezésről, működésről. A két család összefogásából indult pilisi Háromkaptár Biokert szezonban Vácra, Pilisszentlászlóra és Szentendrére szállít vásárlóinak organikus zöldségeket.

Szintén újszerű elképzelést próbál meghonosítani a budapesti Szatyor Bevásárló Közösség. Tőlük előrendeléssel lehet árut kérni, és vállalják, hogy lehetőleg 50-70 kilométeres körzeten belül organikus terményeket, de akár pékárut és bort is vásárolnak közvetlenül a termelőktől, amelyet nonprofit alapon, önkéntes munkában továbbítanak a vásárlóknak.

"2012 lesz az első év, amikor már a mi igényeink szerint termeltethetünk az általunk ismert gazdákkal. Reméljük, ez megoldja az ő értékesítési dilemmáikat, számunkra pedig rugalmasságot és egyediséget ad. Szeretnénk támogatni, hogy máshol is létrejöjjenek Szatyor-közösségek" - válaszolta az [origo] kérdésére Kármán Erika koordinátor.

Az egyik önkéntes, Molnár Zoltán egy nagyáruház igazgatói állását hagyta ott, mert elege lett a nem emberközpontú kereskedelemből, és tavaly Kecskeméten szervezett bevásárlóközösséget. A Szatyor egyik alapítója, Berei Bence azt mondja: kereskedő ősei körülbelül ugyanígy tevékenykedhettek a kisvárosok kisközösségeiben, mint most ő (részletek az alábbi videóban).

Kiváltja a szupermarketet

Az Egyesült Királyságban 2002 óta hódít a mozgalom, már kétszáz szövetkezet működik, angolul Community Supported Agriculture (CSA) a neve. A szervezők bérleti díjat fizetnek a földért, amelyen továbbra is a tulajdonos gazdálkodik, de a fogyasztók igényeinek megfelelő módszerrel és összetételben termel.

Mivel a szövetkezeti tagok között vannak szegényebbek, fogyatékkal élők, az is lehetséges, hogy a terményért a havi állandó tagdíj mellett fizetendő kosárpénzt közös munkával csökkentsék. "A CSA révén az átlagnál magasabb jövedelemben bízhatnak a gazdák, és nem kell aggódniuk amiatt sem, hogy terményeikkel bekerülhetnek-e valamelyik szupermarketbe" - mondta a dél-angliai Stroudból érkezett Jade Bashford a közösségi mezőgazdaság elterjesztését segítő Soil Association jótékonysági szervezetet képviseletében.

A gazdálkodó is jól jár

Míg a francia és brit megszólalók a negyvenes-ötvenes korosztályt képviselték, Németországból két huszonéves fiatalember népszerűsítette Budapesten a közösségi mezőgazdaságot. Fabian Kern a freiburgi GartenCoop szövetkezet képviselőjeként elmondta: fontos volt a szállítási igény csökkentése is. "A közösségi mezőgazdaság kevesebb külső energiával állít elő minőségi bioélelmiszert, így a kevésbé tehetősek számára is elérhetővé válik" - mondta.

A közösségi mezőgazdálkodó hálózatoknak nem célja sem a nagyüzemi termelés, sem a termőterületek felvásárlása. A részt vevő gazda azért jár jól, mert olyan földet tud művelésbe vonni vagy bérbe adni, amelyre korábban nem volt kereslet, és nem kényszerül arra, hogy kis területű földjét eladja vagy bérbe adja egy nagyüzemi termelőnek. A természet is jól jár: elkerülhetővé válik a nagyüzemekre jellemző monokultúrás ültetvény, ahol muszáj vegyszerezni vagy GMO-növényeket termelni - mondta Kern.

(Forrás: Origo.hu)

A szigetszentmiklósi Gere pékségben sütött Debreczeni krumplis komlós kenyér vitte el a pálmát a nemzetközi cukrász- és sütőipari szakkiállítás kenyér kategóriájában, így ez lesz a nemzet kenyere augusztus 20-án – jelentette be Kolozsváry Péter, a pékség kereskedelmi és marketing vezetője. A különleges kenyér egy régi receptúra „modernizálása”, illetve a szigetszentmiklósiak véleményezése, „előkóstolása” után nyerte el végleges összetételét, ízvilágát.

A hatvanas évekbeli receptre az alapító Gere István fia talált rá, ő bízta meg Debreczeni József üzemvezetőt, hogy a pékség fennállásának 75. évfordulója alkalmából süsse meg a mai kor követelményeihez „igazított” cipót - idézte fel az MTI szerint a szakember. A versenyre benevezett kenyér 16 órán át érlelt kovásszal készül, és 40 százaléknyi főtt burgonyát, illetve leforrázott komlót tartalmaz. A szalaggal átkötött termék a pékség mintaboltjaiban már egy éve kapható, és nagy népszerűségnek örvend. Tavaly ezüstérmes lett a marosvásárhelyi nemzetközi kenyérversenyen.

A budapesti szakkiállításon a pékszövetség által meghirdetett versenyen kenyér kategóriájában 18-féle pékárut vonultattak fel a mesterek, közülük választotta ki a zsűri legjobbként a Gere-féle cipót. A versenykiírás szerint a győztes kenyér lesz az idei nemzet kenyere, tehát augusztus 20-án ezt a krumplis komlós cipót sütik majd az ország számos pontján.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó cikkeink:

Elkészült a nemzet kenyere

A zsámbéki medencében már működik Stelázsi-program néven, Siófokon most szervezik a Sió bőségkosár programot. Cél a kistermelők és a kézművesek áruinak piacra juttatása, és ezzel megélhetési lehetőség teremtése. Ehhez eszköz a helyi termék polcrendszer, és őstermelőipiacok üzemeltetése, továbbá vásárokon, és rendezvényeken való részvétel.

Civil kezdeményezésre indul a Sió bőségkosár  program a környékbeli kistermelők, őstermelők, kézművesek piachoz jutását segítendő, valamint hogy a helyben élők helyi termékekhez juthassanak. Az országban már öt térségben működik a helyi termékek polcrendszere; koordinátora, és a működtető egyesület tagja Gerlóczy Magdolna, az 1989-es Miss Hungary szépségverseny győztese.

A program helyi beindításának tervével bennünket keresett meg Gerlóczy Magdolna, és mi örömmel vállaltuk a feladatot - mondta Varga László a Civilek a Nemzetért Siófok (közhasznu) Egyesület elnöke.

A program kistérségi összefogás, szemléletformálás. Célja a garantált minőségü helyi termékek egységes rendszerbe foglalása és eljuttatása a helyben lakókhoz és turistákhoz egyaránt. Egyszerre kínál "élhetőbb életet" az itt lakóknak, és valódi helyi értékekre épülő turisztikai élményt az ide látogatóknak. Mindehhez a legfontosabb eszköz helyitermék polcok kihelyezése és működtetése helyi üzletekben, szállodákban, éttermekben, múzeumokban, valamint termelői piacok szervezése a településeken. Ezen kívül a Sió bőségkosár program résztvevői rendszeresen képviselik egyesületüket közös megjelenéssel, üde színfoltként atérség rendezvényein.

- Okos ötletből hallottunk eleget a kistermelők segítésére, csak a gyakorlati megvalósítás marad el általában.  Ez végre egy működő rendszer, amit az idegenforgalmi szezon kezdetére szeretnénk felfuttatni a mi térségünkben is. A cél az, hogy minél többen találjanak jövedelemforrást a mezőgazdasági kistermelésben, hiszen ez ad lehetőséget a megélhetési gondok, a munkanélküliség okozta nehéz helyzet megoldására. Hosszú távon pedig magától adódó cél  természetes mezőgazdasági adottságaink kihasználása, azaz az élelmiszerekből való önellátás ismételt megteremtésére - hangsúlyozta Varga László.

- Magunk teremtünk magunknak piacot – teszi hozzá a modellkedés után a gazdálkodásra váltó Gerlóczy Magdolna; Ádándon is vannak földbirtokaik (régi nemesi földbirtokos családból származik), s a Zsámbéki-medence Stelázsi-programjában (ahol már tizenegy polcrendszer létezik helyi kistermelők és kézművesek áruival, továbbá négy piac) maga felel a termékek polcra juttatásáért és a számlázásért is. – Vendéglátóhelyeken, hotelekben, éttermekben keresünk polcgazdákat, ahol a Siófok és negyven kilométeres térségében élő helyi termelők és a kézművesek a portékájukat kínálhatnák.

Saját birtokának terméseiből néhányat be is mutatott a napokban a siófoki helyi televízióban. Így lekvárokat (hecsedli, naspolya, birs), szörpöket, savanyúságokat, paprikakrémet.

Varga László azt is hangsúlyozta, hogy a Balton parton a vendégforgalom tulajdonképpen egy szállítás nélküli exportlehetőséget teremt, ugyanakkor egy kirakat is az országról. Tapasztalataikat  az ide látogató vendégek hazaviszik, és ennek alapján alkotnak képet hazánkról.

(Forrás: Siófok Polgár Info)

A Gyulai Húskombinát konszolidálásának ügyében tárgyalt Fazekas Sándor tárcavezető Lázár János fideszes frakcióvezetővel és Kovács József gyulai országgyűlési képviselővel a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A patinás húsipari vállalatot is megviselte a gazdasági válság és a lecsökkent élelmiszerfogyasztás. A miniszter kiemelt figyelmet fordít a nemzeti ellátásban és a márkavédelemben fontos szerepet betöltő magyar cégekre.

Lázár János frakcióvezető már a Parlamentben is szólt a Gyulai Húskombinát gondjairól, a tárca segítségét kérve megerősítése érdekében. Kovács József képviselő személyes tapasztalatairól számolt be Fazekas Sándornak az ötszáz főt foglalkoztató nagyüzem helyzetelemzésekor. A képviselő dokumentumokkal szolgál a tárgyalásokhoz, segtíséget nyújt a tárca és a vállalat közötti együttműködéshez.

Az 1868-as alapítású cég hazánk legrégebbi húsipari vállalkozása, nemzetközileg elismert, kiváló minőségű termékeket állít elő. Eredetvédett a gyulai és a csabai kolbász, a gyulai májas Magyar Termék-nagydíjas készítmény. Évi 12 ezer tonna feldolgozott élelmiszer hagyja el a kombinátot, jelentős az exportjuk, számos hazai beszállító is érdekelt működésében.

A Gyulai Húskombinát jövője érdekében elindult párbeszéd része annak a stratégiának, amely kész állami segítséget nyújtani a magas minőséget előállító tradicionális vállalkozásoknak.

(Forrás: VM)

Elhárult az akadály a magyar juh-és kecskehús Oroszországba szállítása és értékesítése elől - közölte  Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter moszkvai tárgyalásairól szerdán az MTI-vel.

A  miniszter Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár kíséretében tárgyalt a magyar élelmiszer exporttal kapcsolatos, függőben lévő ügyekről Alekszej Szaurinnal, az orosz állat-és növény-egészségügyi felügyelet (Roszszelhoznadzor) vezető-helyettesével.

Fazekas Sándor az MTI-nek elmondta: az élelmiszeripari cégek auditálásáról is szó volt és egyeztették az export engedéllyel rendelkező cégek listáját, amelyen még szerepeltek olyan vállalatok, üzemek, amelyek már nem szállítanak Oroszországba. Összességében megállapították, hogy a magyar-orosz viszonylatban nincs problémás ügy.

A magyar juh-és kecskehús export gyakorlatilag a jövő héten megindulhat, csak a magyar szállítókon múlik, mennyit tudnak eljuttatni az orosz piacra ezekből a húsfélékből.

A vidékfejlesztési miniszter az ötezer üzlettel és 93 hipermarkettel rendelkező krasznodári áruházlánc, a Magnyit beszerzési igazgatójával, Krikor Pombuchannal is tárgyalt az orosz fővárosban. A cég komoly érdeklődést tanúsít magyar gyümölcsök és szabadföldi zöldségek iránt.

A nagykereskedelmi cég az első nagyobb szállítási tételről már korábban megállapodott: 2000 tonna szabolcsi almát rendelt Magyarországról. A vidékfejlesztési tárca a további partnerek felkutatásában és eredményes üzletek megkötésében nyújt segítséget - tájékoztatott moszkvai látogatásának második napjáról Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

(Forrás: MTI)