A generációról generációra szálló kádár szakmát még Kalla Miklós nagyapja kezdte a korai 1900-as években. Hordókon kívül készített virágedényeket, káposztáshordókat, kádakat tölgy- és akácfából. Az 1958-óta dolgozó, aranykoszorús Kalla Miklós szakmáját édesapjától tanulta.

Az alábbi képen Kalla Miklós üzemében három darab óriás hordót készítenek budapesti és villányi megrendelésre. A mintegy harminc mázsás hordókhoz darabonként öt köbméter tölgyfát használnak fel. Az MTI felvételét Mészáros János készítette.

Munkások egy 120 hektoliteres tölgyfahordót állítnak talpra Kalla Miklós kézműves kádármester (középen) jásztelki műhelyében.

A mester most több mint 20 szakképzett kádárral készíti termékeit, melyeket nemcsak Magyarországon, hanem Európa legtöbb országában (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország), az USA-ban és Ausztráliában értékesítenek.

A hordók egy kb. 1500 m2-es üzemben készülnek és a faanyag a hozzátartozó területen 2-3 évig szárad.

(Forrás: MTI)

Identitáserősítő szerepük miatt további székely kapuk emelését szorgalmazták a kapufaragók Csíkszeredában megtartott hétvégi szakmai konferenciájukon - írja a Krónika című kolozsvári napilap hétfői számában.

A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség és a Hargita Megyei Tanács szervezésében megtartott tanácskozáson erdélyi székelykapu-készítők, kapufaragók, kovácsok és a székely kapuk tanulmányozásával foglalkozók vettek részt.

Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök ismertette az önkormányzatnak a székely kapuk népszerűsítését célzó európai uniós projektjét, illetve számos, a székely kapuk megőrzésére irányuló törekvését. Szerinte ha a odafigyelnek a székelyföldi házak, középületek állagmegóvására, tájba illeszkedésére, továbbá a helyi alapanyagok használatára, azzal munkahelyeket teremthetnek.

Hangsúlyozta, hogy turisztikai vonzerővel bírnak a hagyományos faluképet megőrző települések. Ebbe a székely kapu is beletartozik, mivel állnak még az 1700-as években épült kapuk is, amelyek megóvása kiemelt feladat.

(Forrás: MTI, kép forrása: szekelyhon.ro)

Baktériumölő padlót fejlesztett ki egy hazai vállalat. A padlót jelenleg egy kórházban tesztelik - írja cikkében a Híradó.hu. Az előzetes laborítóriumi vizsgálatok alapján a padló képes arra, hogy nagy százalékban pusztítsa el a burkolattal érintkező mikroorganizmusokat és baktériumokat - mondta az m1 Híradójának Knausz Márta klinikai mikrobiológus a tesztek után.

A padlóburkolat laborkörülmények között a kórokozók 99 százalékát 6-8 óra alatt elpusztítja. Ugyan drágább, mint a hagyományos burkolatok, de gazdaságosabb, mivel jóval kevesebb tisztítószert kell használni.

"A kórokozó baktérium vagy mikróba eltűnt a padlózatról azokon a területeken, ahol egyébként ugyanolyan higiénés rendet alkalmaztunk, mint másutt" – összegezte Tamás László János, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház igazgatója.

Tisztítószerből kevesebbet kell használni, ugyanakkor ritkábban kell takarítani, a tömörítő hatás miatt pedig tiszta és fertőtlenített marad a padló - nyilatkozta Mészáros Zoltán, a Graboplast Rt. fejlesztési és kutatási igazgatója. A cég két év alatt fejlesztette ki a technológiát, melynek titka a nanoezüst.

A magyar találmányt az Európai Unió több országában, valamint Amerikában, Kínában és Brazíliában is keresik. Elsősorban egészségügyi intézményekben, iskolákban, óvodákban használhatják majd.

(Forrás: Híradó.hu)

Kortárs művészek alkotásaival kívánja még inkább kelendőbbé tenni remekeit a Hollóházi Porcelán Manufaktúra: a cég termékeit ezentúl Vészabó Noémi festőművész és Koháry Géza festő- és iparművész alkotásai is díszítik.

Pálfy József, a Hollóházi Hungaricum Nonprofit kft., a porcelángyár ügyvezető igazgatója szerint mindenféleképpen szükség van a hollóházi porcelán termékpalettájának megújítására, ehhez két ismert kortárs művész segítségét, munkáját is kérték.

Vészabó Noémi vörös-fekete-arany színei új színvilágot hoznak a hollóházi porcelánokra, amelyek eddig hiányoztak, Koháry Géza pedig egészen más utakon jár, ő a porcelán és az üveg kombinációjával operál - mondta az ügyvezető.

A festőművész az Experidance együttes egyes táncmotívumait vitte porcelánra, míg Koháry Géza a porcelán új formáiban, elemeiben gondolkodik, hasonlóan, mint Szász Endre.

A hollóházi porcelángyár Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata, az ország észak-keleti csücskében, erdők között megbúvó kis manufaktúra pályafutása 1777-ben üveghutaként indult, ahol kezdetleges, de mégis szép poharak, palackok, üvegedények készültek.

Az 1926-ban született és 2003-ban elhunyt Szász Endre festőművész motívumai az 1990-es évek elejétől díszítették a hollóházi porcelánokat.

(Forrás: MTI)

A Tapolcai Parkettagyár zalahalápi üzemében speciális igényeket is kielégítő BEFAG parketták gyártására alkalmas felületkezelő sort adtak át pénteken; a fejlesztéssel 200 munkahelyet sikerült megőrizni - közölte a Bakonyerdő Zrt. az MTI-vel. A BEFAG készparketta is szerepel megújult, magyar termékeket felsorakoztató adatbázisunkban, az Építkezés, lakberendezés kategóriában.

A tervek szerint 2013. júniusáig a zalahalápi üzemben megvalósul a gyártósor szinte teljes cseréje és a technológia ésszerűsítése is; így kétműszakos munkarendben évente akár 1 millió négyzetméter készparketta költséghatékony gyártására lesz majd lehetőség.

A beruházás összköltsége várhatóan eléri a 735 millió forintot, ennek egy részét saját forrásból finanszírozzák. A fejlesztéshez az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázatán több mint 280 millió forint uniós támogatást nyert el a cég. 

A közlemény szerint a különféle olajozott, színezett, strukturált felületű parketták költségtakarékos gyártásával javítani tudják a cég piaci pozícióját, de lehetőség nyílik kísérleti, kutatási, termékfejlesztési munkák elvégzésére, a legkülönbözőbb, akár egyedi piaci igények kiszolgálására is. Jövő januártól például kizárólag antibakteriális lakkal felületkezelt parkettákat gyártanak üzemben, ami egyre gyakoribb piaci igény a középületek, gyermek- és egészségügyi intézmények esetében, de a termékkínálatban antiallergén és tűzkésleltetett parketta is szerepel. 

A Bakonyerdő Zrt. üzemeltetésében működő parkettagyár 35 éve termel Európában elterjedt és kedvelt háromrétegű készparkettát, a termékek 80 százalékát exportra értékesítik. A Tapolcai Parkettagyár árbevétele az idén elérte a 2,8 milliárd forintot, a tervek szerint jövőre meghaladja a 3 három milliárd forintot.

(Forrás: MTI)

A Graboplast Padlógyártó Zrt. az idén 5 százalékos forgalomnövekedésre, mintegy 16 milliárd forintos árbevételre és 500 millió forint körüli üzemi eredményre számít – mondta Jancsó Péter elnök-vezérigazgató pénteken sajtóbeszélgetésen.

Magyarországon a kosárfonás, mint iparág viszonylag későn alakult ki. Ez több történelmi tényezővel is magyarázható, ilyen például a török uralom, majd a Habsburg birodalomtól való függőség és az ország földrajzi fekvése is nehezítette a kereskedelmi kapcsolatok kiépítését más nyugati országoktól.

A kosárfonásnak történelmi múltja van Békés megyében, mivel a tájon igen gyakori a fűzvessző, ami a kosárfonás alapanyaga. A Körösök vidékén mindig megvoltak azok a feltételek, amelyeken a kosáripar fejlődhetett. A talaj és éghajlati viszonyok lehetővé tették az alapanyag termesztését. A fűzvessző nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik: könnyen megmunkálható, hajlítható, vágható és tartós.

Az emberek már ősidők óta használnak fűzvesszőből készült tárgyakat bútorként, kosárként és különböző használati tárgyakként. Ezeket házilag készítették. Egyszerű, fonott áruk voltak, amelyeket a mindennapi életben használtak fel. A csoportos termelést már 1896-ban elkezdték. A gazdasági fejlődés során egyre nagyobb igény volt ezekre a termékekre, és egyre több szakemberre volt szükség. Budapesten 1928-ban felépült az Állami Kosárfonó Iskola, ahol a legkitűnőbb Békés megyei szakemberek tanultak. Kosárfonó üzemek alakultak ki Békéscsabán, Mezőberényben, Békésen, Körösladányban, Köröstarcsán, Dévaványán, Eleken. Kezdetben belföldön értékesítették ezeket a cikkeket, addig az 1970-es évektől a termelt áruk 98%-át már külföldi piacokra adták el az üzemek.

Varga Attila, békési kézműves 1996 óta foglalkozik fűzvessző főzéssel, kosárfonással, valamint saját termékeinek értékesítésével.

A békési mester termékei kézzel több éves szakmai tapasztalattal készülnek. Ugyan a fűzvesszőből készült tárgyak az utóbbi évtizedekben háttérbe szorultak, a vásárlói trendeket figyelembe véve reális esély van arra, hogy a természetes anyagokból készült kosarak és lakberendezési tárgyak reneszánszukat éljék.

A fűzvesszőből készült tárgyak kölcsönözhetnek kellemes eleganciát, lakásunk és kertünk nívós díszei lehetnek, de akár praktikus használati tárgyként is.

Varga Attila, békési kézműves fűzvesszőből készült termékei megvásárolhatóak az interneten, valamint személyesen Békésen és december hónapban Budapesten, az Erzsébet téren megrendezett karácsnyi vásáron.

(Forrás: museumonline.at, veddamagyart.info)

Pannon Festék Hálózat néven új kereskedelmi lánc jött létre a festékpiacon, amelyet festék szakkereskedések, illetve az egyik legnagyobb hazai festékgyártó vállalat, a Poli-Farbe hozott létre. A közös fellépéstől és az egységes kommunikációtól a magyar tulajdonú kis- és közép-vállalkozások a piaci pozícióik megerősödését várják.

Tavaszig harminc, 2012 végére pedig várhatóan 140 üzletegysége lesz a Pannon Festék Hálózatnak, amelyet magyar tulajdonú szakkereskedések, valamint az egyik legnagyobb hazai festékgyártó vállalat, a Poli-Farbe hozott létre a közös fellépés, az egységes kommunikáció és a magyar vásárlók megnyerése érdekében.

Magyarországon több mint 1000 olyan festéküzlet van, amely családi vállalkozás vagy abból nőtte ki magát az utóbbi években, ők adják a 33 milliárdosra becsült hazai festék piac forgalmának mintegy 78 százalékát. A magyar tulajdonú szakkereskedések az egyik legnagyobb elszenvedői a multinacionális cégek térnyerésének, illetve a gazdasági válságnak. Az építőipar, a hőszigetelés és a barkács piac mélyrepülése ellenére a festékekre még viszonylag jó a kereslet, hiszen bizonyos típusú ingatlanok estén kötelező a rendszeres tisztasági festés, ráadásul sok vásárló komolyabb felújítás helyett a költségkímélő szobafestést választotta otthonszépítésnek.

- A festékpiac komoly likviditási gondokkal küzd, sok a bizonytalanság. A szakkereskedések évek óta szerettek volna összefogni, de ehhez nem volt megfelelő anyagi és szervezési kapacitásuk, amit most a Poli-Farbe biztosít - mondta Szabó Antal, a Poli-Farbe Kft. ügyvezető igazgatója a Pannon Festék Hálózat budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a piackutatási adatok szerint a vásárlók részéről egyre erősebb az igény a minőségi magyar termékek iránt, ráadásul a festék szakkereskedésekben szaktanácsokkal, színkeverési technológiával és mesterember ajánlással is tudják segíteni a fogyasztókat.

A Pannon Festék Hálózat egy új festékkereskedelmi koncepción alapul, amelynek lényege, hogy a szakkereskedő saját üzleteit "újranyitva" kiemelt eladáshelyi megjelenést biztosít a minőségi magyar termékeknek. A hálózat szakmai és pénzügyi háttérét nagyrészt a Poli-Farbe biztosítja, hiszen évi csaknem 7 milliárd forintos bevételének mintegy 82 százalékát a festékboltok és szakkereskedések adják, így létkérdés a bócsai cég számára, hogy ezek a kereskedők életben maradjanak és megerősítsék piaci pozícióikat.

A Pannon Festék Hálózathoz elsőként csatlakozott a Piktorfesték Kft. Budapest, Tatai úti új üzletegysége, illetve a T-flex Kft. Dabas, Fő úti boltja. A hálózat további üzleteinek átépítése és dizájnolása a festékszezon holtidőszakában, idén télen és jövő év elején zajlik. A boltok "újranyitása" ennek megfelelően folyamatosan fog megtörténni.

(Forrás: polifarbe.hu)

Heteken belül elindul a gyártása annak a napelemes tetőcserépnek, amelyet forradalmi újításként emlegetnek világszerte. Tóth Miklós találmányát itthon és külföldön is siker övezi - adta hírül a Kossuth Rádió.

A Géniusz Európa nagydíjjal jutalmazott termék szabadalmát és a gyártási technológiát a feltaláló 180 országban védette le. Az energiatermelésre szolgáló cserép hazai forgalmazása után Ausztráliában és az Egyesült Államokban is gyártják majd a terméket, amely a feltaláló szerint öt éven belül piacvezetővé válik az építőiparban.

A találmány bármely tetőcseréprendszerhez alkalmazható, és a meglévő tetőt sem kell átépíteni – mondta a Kossuth Rádiónak a feltaláló. Tóth Miklós szerint a bekerülési ár nagyságrendileg megegyezik a hagyományos napelemes rendszerekével – 5-6 ezer forintnál kezdődik, és több millió forint is lehet –, ugyanakkor a megtérülési idő 40-50 százalékkal rövidebb lehet. A cserép olyan alapanyagokból készült, amelyek bírják a szélsőséges időjárási körülményeket, azaz mínusz 70 foktól plusz 130 fokig alkalmazható – folytatta.

Egy négyzetméternyi napelemes cserép elegendő energiát képes termelni a háztartási berendezések működtetéséhez. „240-250 wattot tudunk előállítani, ez elegendő hűtőszekrény, számítógép működtetéséhez, világításra, kisebb teljesítményű televíziókhoz” – magyarázta Tóth Miklós, hozzátéve: felhős időben, árnyékban is termel energiát, ez is különbség a sík rendszerekhez képest. A napelemes tetőcserép élettartama 25-30 évig garantált, a megtermelt energia pedig akkumulátorokban tárolható – mondta a feltaláló a 180 percben.

(Forrás: Kossuth Rádió)

Kapcsolódó cikkeink:

Napelemes tetőcserép - Miskolcon gyártják a magyar találmányt

Zöld energia - Napelemes tetőcserép

Bármilyen szárazföldi vagy vízi járműbe beszerelve jelentősen csökkenti annak károsanyag-kibocsátását, környezetbarátabb közlekedést eredményez és növeli a jármű teljesítőképességét, a motor élettartamát az Eco-Tak nevű magyar találmány.

A szerkezetet Guinness-rekordkísérletek, gyorsulási és ügyességi versenyek keretében mutatják be vasárnap az Új Légkör nevű rendezvényen az Euro-ring versenypályán az M5-ös autópálya örkényi lehajtójánál. A nagyteljesítményű sportautókba szerelt készülék csökkenti az - amúgy meglehetősen környezetszennyező - motorok károsanyag-kibocsátását, az üzemanyagköltséget és jelentősen megnöveli a motor teljesítményét - hangzott el az esemény szerdai sajtótájékoztatóján.

Török Géza, az Econergy Kft. marketingvezetője a találmány működéséről elmondta: a szerkezet a nukleáris mágneses rezonancia elvén alapul, amelyet még a múlt század közepén két amerikai fizikus dolgozott ki. Az elv alapján magyar feltalálók, gépészek és fizikusok létrehoztak egy olyan készüléket, amelyen ha a széhidrogénláncból álló benzin vagy gázolaj áthalad, a hidrogén-ionok leválnak, ennek következtében más típusú égéstermék keletkezik.

"Ezzel a készülékkel elérhető az, hogy a káros anyag mennyisége akár 60-80 százalékkal csökkenjen. Ez igaz a dízel- és a benzinnel működő autókra is. A dinamikusabb égés miatt nagyobb teljesítmény jön létre, ezt - az autóknál 8-25 százalék közötti növekedést - mért adatok bizonyítják" - mondta el a szakember.

"Csökken a szennyezőanyag-kibocsátás, növekszik a teljesítmény, és csökken a gépjármű fogyasztása. A fogyasztás csökkenésére is a 8-25 százalék közötti arány jellemző, ez azonban függ a gépkocsi szerkezetétől, műszaki állapotától és a befecskendezési rendszer kialakításától" - tette hozzá.

Bányai József, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a terméket nemcsak személy- vagy sportautókba, hanem bármilyen járműbe be lehet szerelni. Traktorokba és nyergesvonatókba szerelt változatokról számos mérési adat áll már rendelkezésre. A tesztek a közelmúltban számos országban befejeződtek, mért adatokkal tudnak szolgálni Argentínából, Chiléből, Mexikóból, Ausztriából és Japánból is. Ezekből az országokból pozitív visszajelzések érkeztek a találmány működése tekintetében, olyannyira, hogy már a megrendelések is érkeztek.

A versenypályán bemutatkoznak olyan autók is amelyekbe már beépítésre került a készülék. Számos különleges jármű mellett látható lesz egy Audi RS6 GWR, egy Audi RS2, lesz Porsche Cayenne, Corvette 1200, Dodge Viper és egy benzin-gáz üzemű Lincoln, valamint egy GMC látványautó.

"Azért ezekbe a nagyteljesítményű autókba építettük be a szerkezetet, mert a nyomatéknövekedés és az üzemanyag-csökkenés itt látványosabb, mint egy 60 lóerős városi autónál" - fogalmazott Bányai József. A vasárnapi rendezvénnyel a cég a környezetvédelem fontosságára kívánja felhívni a figyelmet és szeretné az eseményt más európai országokban is megszervezni.

A rendezvényen minden közreműködő önkéntes alapon, fizetség nélkül vállalta a részvételt; a teljes bevételt a szervezők erdőtelepítésre ajánlják fel.

(Forrás: MTI)