A debreceni Inter Tan-ker Zrt. kifejlesztett és legyártott egy olyan elektromos hajtásláncot - amely az egybeépített motort, váltót és főtengelyt jelenti -, amit beépített egy prototípusba. A 8 méter hosszú, 21-23 ülőhelyes midibusz 1-2 órás töltés után 4-8 órát tud közlekedni, 60-100 kilométert megtéve.

Coulomb-bus fantázianevű elektromos autóbusz menetpróba közben, az Inter Tan-ker Zrt. debreceni telephelyén.

Pál Tamás gépjárműszerelő a töltő csatlakozóját ellenőrzi a Coulomb-bus fantázianevű elektromos autóbuszon.

(Forrás: MTI)

Két telephelyen, összesen öt és fél hektáron tervezi mintegy négy megawattos naperőmű létesítését a Komárom-Esztergom megyei Ete önkormányzata - mondta a település polgármestere az MTI-nek

Rohonczi Lászlónak, a 615 fős település  vezetőjének tájékoztatása szerint mindkét helyszín közeli csatlakozási lehetőséget kínál az országos energiahálózatra, és a napelemtáblák elhelyezése lehetővé tenné, hogy az ipari hasznosítás mellett a területen állatokat is lehessen legeltetni.

A két terület önkormányzati tulajdonban van, az egyiket már kivonták a mezőgazdasági művelés alól. A területeket olyan áron kívánják értékesíteni a leendő befektetőnek, hogy az összeg ne legyen akadálya a beruházás megvalósulásának - tette hozzá a polgármester.

Az önkormányzat a település éjszakai közvilágítását, illetve az intézmények áramfelhasználását szeretné megoldani a helyben termelt árammal, ehhez azonban egy olyan berendezés is szükséges, amely legalább 24 órán át képes tárolni az energiát.

(Forrás: MTI)

A MaSat-1 az eddig készült kis műholdak közül a legsikeresebb – mondta Horvai Ferenc a Rádió Orient műsorában. A Magyar Űrkutatási Iroda tanácsosa kiemelte: a parányi dobozban a napelemet leszámítva az utolsó csavarig minden magyar fejlesztés, ami a műegyetem társadalmi munkában dolgozó, lelkes diákjainak köszönhető. A nagyjából 3 hónapra tervezett űreszköz több mindent mér, valamint egy egyedülálló kísérletet is elvégez majd – tette hozzá a szakember, aki a műsorban emellett beszélt az űrkutatás jelenéről, jövőjéről, valamint a világhírű magyar találmányokról is.

A MaSat célja az oktatás. A diákokat úgy kell tanítani, hogy ők is részeseivé váljanak az űrkutatásnak” - mondta a Rádió Orient vendégeként Horvai Ferenc. A csillagász végzettségű szakember arról tájékoztatott: körül belül 50-60 hasonló műhold létezik, azonban nagy részük nem működik. „A MaSat-1 a legsikeresebb kis űreszköz a most felbocsátottak közül” - tette hozzá.

Az NFM osztályaként működő Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa arról tájékoztatott: a BME tanárai fontosnak tartották, hogy ne ők készítsék el a műholdat, hanem a diákok, akik maguktól jelentkeztek erre a feladatra. Az oktatók segítségével és irányításával végül 4 év alatt elkészült a MaSat-1, amelynek egy napelem kivételével minden eleme magyar fejlesztés. A diákok társadalmi munkában, hatalmas lelkesedéssel, minden térítés nélkül készítették el a kis 10x10x10-es, nagyjából 1 kilogrammos kockát.

A szakember elmondta: a műhold, megérkezését követően körülbelül egy órával már megküldte az első adatcsomagot, ez pedig már magában a küldetés sikerét jelzi. A kis készülék két dolgot mér: nagyjából 20 helyen a hőmérsékletet, valamint az energiaellátottságot. Emellett egy egyedülálló kísérletet is elvégez a félaktív mágneses stabilizáló rendszer segítségével, melyet eddig ilyen műholdon még nem helyeztek el. A MaSat a Föld mágneses erővonalai mentén próbálja az egyik tengelyt stabilizálni.

Horvai arról számolt be, hogy a kis doboz jeleit csak rövidebb időszakokban lehet mérni Magyarországról, azonban megfelelő botantennával bármilyen amatőr rádiós tudja fogni a jeleket. Ennek köszönhetően a világ számos pontjáról küldik az információkat a Műegyetem számára. A szakember hozzátette: a tervek szerint a műhold 3 hónapig működik majd, és nagyjából 3-4 év múlva fékeződik le annyira, hogy belépjen a Föld légterébe és elégjen.

A csillagász az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozás kapcsán elmondta: hazánk már '91-ben célul tűzte ki a tagságot a szervezetben, azonban a csatlakozási tárgyalások 2007-es megindítása óta tartó hazai és nemzetközi gazdasági válság miatt erre nem került sor. Jelenleg egy olyan megállapodásunk van az ügynökséggel, amelynek keretében Magyarország évente kétmillió eurót fizet be, ennek 90 százalékát az ESA visszapályáztatja a hazai szervezetekkel. Kiemelte: jelenleg körülbelül 30 közös projektünk van az ESA-val, amihez ha most csatlakoznánk, a középmezőny élére kerülnénk, és tagként 1,5-2 milliárd forintot fizetnénk. A szakember úgy nyilatkozott: Magyarországnak annyira jó kutatóbázisa és olyan szürkeállománya van, hogy már több magáncég is érkezett hazánkba, és felkérte a magyarokat, hogy építsenek műszereket. Egy a sok közül például a hazánkban fejlesztett Pille dózismérő, mely az űrhajósokat érő sugárzást méri. Ez egy hordozható, űrsétára is elvihető mérőeszköz, melynek a világűrben működő kiolvasó berendezése is mindössze egy liter térfogatú.

Horvai úgy véli: az űrkutatás a modern világ számára elengedhetetlen, hiszen a GPS, a meteorológia és a távközlés mellett az olyan földi alkalmazások, mint például a Photoshop is erre a tudományágra épül. „A Photoshopnak első ránézésre semmi köze az űrszondákhoz, pedig ha készítünk egy képet egy szondával valamelyik bolygóról, akkor kicsi a kontrasztbeli különbség. Tehát ahhoz, hogy az interneten is megtalálható, szép képeket lássuk, komoly szoftveres munka szükséges. Az így kifejlesztett képszerkesztő szoftvereket később a földi programok megalkotásánál is felhasználták. Emellett a környezetvédelemben is fontos szerepet játszik a tudományág, hiszen amikor annak idején a földön kifejlesztették a napelemeket, azoknak messze nem volt jó a hatásfoka. Az évek során azonban, ahogy az űrkutatás haladt előre, rájöttek, hogy hatékonyabbá kell tenni a napelemeket, amik lehetséges energiatermelési móddá váltak.

Horvai Ferenc a műsorban beszélt még a MŰI tevékenységéről és feladatiról, az űrkutatás jövőjéről, mellyel kapcsolatban kérdésre kifejtette: a Szaturnusz Titán nevű holdja rövidebb ideig alkalmas lehet emberi életre, valamint szót ejtett a nemrég a csendes óceánba zuhant űrszondáról is. Amennyiben kíváncsi a részletekre, hallgassa a Rádió Orient műsorát.

(Forrás: OrientPress Hírügynökség)

A várakozásokat meghaladó eredményekkel zárta le a PannErgy Nyrt. a miskolci geotermikus projekt második - MAL-PE-02 -, utolsó termelő kútfúrási munkálatait - tette közzé társaság pénteken a BÉT honlapján.

A cég szerint a vártnál gyorsabban és sekélyebb mélységben sikerült elérni a vízadó réteget, 1.494 méteres mélységben. A PannErgy január elején kezdte meg a mályi termelő kútfúrási munkálatait. 

Az előzetes adatok alapján, a kútfejen mért nyomás mintegy 2,8 bar volt, a kitermelt folyadék - víz - hőmérséklete a kútfejen mérve meghaladta a 90 Celsius fokot.

A következő napokban a triász mészkő repedezettségének vizsgálatára kerül sor. A későbbiekben zajlik majd a kút hosszú távú tesztelése és próbatermeltetése. A vízbázis sekély mélységben történő elérése a tervezettnél szerényebb fúrási költséget eredményezett, az összeget a cég nem közölte.

(Forrás: MTI)

Harminc százalékos munkaerő bővítést tervez 2012-ben az autóipari fejlesztések csúcstechnológiáját képviselő AVL Hungary Technical Center. A multinacionális cég budapesti leányvállalataként létrejött vállalat tíz éve folyamatosan növekszik. Tavaly 8 millió Eurós forgalom mellett már több mint 110 főt foglalkoztatott Budapesten. Idén elsősorban szakképzett magyar mérnökökkel kívánja erősíteni csapatát.

A belsőégésű motorok kutatás-fejlesztésével foglalkozó cég sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint 2012-ben a dolgozói létszámmal együtt a forgalom további 30 százalékos növelését tervezik, amellyel számos új munkahelyet teremtenek szakképzett mérnökök részére, például konstrukció, hő- és áramlástan, szerkezetelemzés, szoftverfejlesztés, kalibráció és egyéb méréstechnikai területeken. A multinacionális cég budapesti leányvállalatánál jelenleg 111 fő dolgozik, ennek több mint 90 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar mérnök.

Az AVL Hungary Technical Center K+F tevékenységének eredményei a világ 5 kontinensének személyautó-, nehézgépjármű-, munkagép- és hajóiparágában jelennek meg, de a műszaki innovációk a Magyarországon előállított személyautókban és haszongépjárművekben is jelentkeznek közvetlen vagy közvetett módon. Jelenleg az AVL Hungary Technical Center által hazánkban, magyar szakemberek segítségével létrehozott szolgáltatások legnagyobb részét külföldi piacokra gyártják, de a cég a nemzetközi járműgyártó és beszállító cégek magyarországi leányvállalataival is szorosabb együttműködésre törekszik.

Az AVL Hungary Technical Center vezérigazgatója, Dirk Janetzko szerint a magyar egyetemek olyan mélységű képzést biztosítanak a fiatal mérnököknek, amellyel a vállalat kifejezetten elégedett. Két egyetemen - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen - is támogatják az oktatási és kutatási tevékenységek fejlesztését, hogy figyelemmel kísérjék az új mérnök generáció képzését. „A gazdaságosság mellett a munkaerő-utánpótlás színvonala az egyik fő oka annak, hogy érdemes Magyarországon működtetni és fejleszteni cégünket, amely világszínvonalú csúcstechnológiát biztosít, innovatív mérnöki megoldásokat kínál a világ összes autógyártó cége számára.” - mondja Dirk Janetzko.

Az AVL Hungary Technical Center a graz-i (Graz, Ausztria) központú AVL List Ltd. leányvállalata, amely személyautók, haszongépjárművek és nagy motorok technológiai kihívásainak nemzetközi szakértője.

(Forrás: Observer)

Az Intellisense Zrt. által kifejlesztett természettudományos oktatási szoftver (LabCam by WebCam Laboratory) évi 10 millió dolláros bevételt hoz a cégnek, miután az Intel ezzel a programmal látja el az iskolai oktató Classmate PC családját – mondta Szigetlaki Zsolt, az egyik tulajdonos kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Elindult az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén az első magyar műholddal, a fellövésre az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjában került sor hétfőn közép-európai idő szerint tizenegy órakor.

A Vega hordozórakéta első repülését "kvalifikációsnak küldetésnek" szánják. Fedélzetén összesen kilenc műhold van: két olasz, valamint 7 pikoszatelit (2 olasz, továbbá 1-1 magyar, román, lengyel, francia és spanyol űreszköz).

A harminc méter hosszú és három méter átmérőjű, 137 tonna összsúlyú hordozórakéta fejlesztését 1998-ban kezdték el, a projekt költsége 776 millió euró (230 milliárd forint), amelynek csaknem 60 százalékát Olaszország vállalta magára. A Vega az ilyen méretű hordozórakéták kategóriájában egyedülálló, egyszerre több műholdat képes akár eltérő pályára is állítani. Ez a képesség lényeges újdonság az európai hordozórakéta-palettán, de világviszonylatban is.

Kis terheket, 300 kilogrammtól 1500 kilogrammig szállít Föld körüli alacsony, 700 kilométeres poláris pályára, amelyekkel tudományos megfigyeléseket végeznek. Az északi félteke második legfényesebb csillagáról, a Vegáról nevezték el. Fejlesztésekor Ariane-5 technológiát is felhasználtak. Három szilárd hajtóanyagú fokozata, és egy folyékony hajtóanyagú felső modulja van - olvasható a Space.com (http://www.space.com).

A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született.
Az űreszköz, amelynek neve a magyar és a satellite szavakból származik, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. A CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet. Építése elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított  földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyezésre került egy félaktív mágneses stabilizáló rendszer, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.

Az egész művelet alig 70 percig tart. A sikeres pályára állás után körülbelül 5 órával a Masat-1 Magyarország fölé ér, ezt követően a pikoműhold aktuális pozíciója folyamatosan követhető lesz a http://cubesat.bme.hu honlapon.

Gschwindt András: "Jól érzi magát" a magyar műhold

Jól érzi magát Föld körüli pályáján az első magyar műhold, a Masat-1 - tájékoztatta az MTI-t Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME űrkutatási csoportjának vezetője.

A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén nyolc másik műhold "társaságában" startolt hétfőn közép-európai idő szerint tizenegy órakor az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontból.

Gschwindt András elmondta, minden a menetrendnek megfelelően, másodpercnyi pontossággal történt.

(Forrás: MTI)

Három magyar fiatal is bekerült a You Tube Űrlaboratórium projekt 60 döntőse közé.

Kihirdették a YouTube Space Lab (űrlaboratórium) projekt 60 döntőbe került versenyzőjének nevét, köztük magyar fiatalokat, akik olyan tudományos kísérleteket terveztek, melyeket az űrben is végre lehet hajtani. Ez a nagyszabású projekt több cég – köztük a Lenovo, a YouTube és a Space Adventures - együttműködésével, valamint a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Nemzeti Űrügynökség (JAXA) támogatásával valósulhatott meg - olvasható a szerkesztőséghez eljuttatott közleményben.

A verseny döntőseinek nem csak videót kellett készíteniük a tervezett kísérletükről, hanem egy, a kísérletet demonstráló animációt is. A 14-18 éves ifjú kutatók több ezer pályázatot küldtek be, összesen több mint 80 országból. A beérkezett munkák figyelemreméltó száma valószínűleg annak az egyedülálló lehetőségnek köszönhető, hogy a győztes kísérleteket ténylegesen végre is hajtják majd az űrben, egy ilyen élmény pedig hagyományosan csak tudósok és asztronauták kiváltsága.

A legtöbb, szám szerint 10 döntős az Egyesült Államokból pályázott, melyet India követ 9 továbbjutott pályázóval. Az összesen benyújtott munkák tekintetében Lengyelország, Kanada és Spanyolország szerepelnek még az első ötben. Magyarországról összesen 3 diák – Debreceni Ádám, valamint  Egri Péter és Galgóczi Gábor közösen, csapatként – került a döntősök közé.

Egy héten keresztül a YouTube közössége is lehetőséget kapott arra, hogy elbírálja ezeket a pályázatokat a rangos zsűri mellett, amelyet olyan nevek fémjeleznek, mint Stephen Hawking, a NASA világhírű professzora, William Gerstenmaier, a NASA  űrrepülési programjának vezetője, Leland elvin egykori űrhajós, Frank De Winne az ESA űrhajósa, Akihiko Hoshide a JAXA űrhajósa, valamint Guy Laliberté, a Cirque du Soleil alapítója.

A verseny végéhez közeledve a YouTube felhasználók és a zsűri együttesen határoz majd meg 6 regionális győztest (2 csapat mindhárom régióból), akik elutazhatnak Washingtonba, ahol márciusban kihirdetik a globális nyerteseket (1-1 csapat mindkét korosztályból). A fiatal tudósok 14-16, illetve 17-18 éves korcsoportokban nevezhettek, egyedül, vagy akár három fős csoportokban. A kísérletüket leíró videót a You Tube SpaceLab oldalra kellett feltölteniük. Ez a csatorna, amely mintegy ugródeszkaként szolgál a legjobb tudományos és űrkutatással kapcsolatos videók számára, már több mint 40 millió megtekintést ért  el.

A verseny regionális nyerteseit februárban hirdetik ki, majd Washingtonba viszik őket, ahol nem csupán egy – a súlytalanság élményét nyújtó – ZERO-G repülésen vesznek majd részt, hanem egy Lenovo IdeaPad laptopot is kapnak munkájuk jutalmául. Itt kiválasztják a két globális győztest – egy-egy főt/csapatot mindkét korosztályból –, akiknek a kísérleteit később több mint 400 km-rel a Föld felett, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), végre is hajtják. A kísérleteket – egy az űrállomáson lévő ThinkPad laptop segítségével – a YouTube élőben fogja közvetíteni, így ünnepelve a tudomány és az űrkutatás ezen határokon átívelő eseményét.

Emellett a globális nyertesek jutalma egy egyedülálló lehetőség: választhatnak egy japán utazást, mely során végignézhetik élőben, ahogy kísérletüket rakétán fellövik a Nemzetközi Űrállomásra, vagy választhatják azt is, hogy 18. életévük betöltése után egy az asztronauta kiképzést bemutató élményben részesülnek Csillagvárosban, Oroszországban ott, ahol az orosz űrhajósok kiképzése is folyik.

(Forrás: Híradó.hu, kép forrása: NASA)

Lehet, hogy egy talajjavító szer, a Phylazonit adja vissza az emberiség kopóban lévő egészségét? Béres József (1920-2006) agrármérnök-biokémikus, a híres Béres Csepp feltalálója, kutatásai során vonta le egykor a következtetés, amely szerint "a talaj a növény, az állat és az ember számára alapvető éléstár, s a föld ásványi részeinek a termeléssel együtt járó kizsigerelése, élettanilag fontos mikroelemeinek állandó csökkenése megannyi betegség előidézője". A most megjelent, A beforgatott jövő című szakkönyv írói állítják: a magyar szabadalomként bejegyzett Phylazonit baktériumtrágya képes a folyamatosan gyengülő talajélet regenerálására, és megteremti az egészséges élelmiszerek előállításának lehetőségét.

Béres József, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kisvárdai kutatóközpontjának egykori tudományos munkatársa még 1992-ben beszélt az MTI-nek az azóta már gyógyszernek nyilvánított, az immunrendszert erősítő és a daganatos betegségek kezelésében is jótékony hatást kifejtő Béres Csepp feltalálásának körülményeiről. "Talajokkal, vizekkel, növényekkel és állatokkal foglalkozó biokémikusként a kutatásom eredményei, tapasztalatai irányították a figyelmemet a rettegett betegség, a rák problémájára" - mondta e sorok írójának, aki még őrzi az akkor rögzített beszélgetést.

A környezet felelős a betegségek kialakulásában

A kutató az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején a burgonya terméshozamainak visszaesési okait vizsgálva elemezte a talajt is, és arra a következtetésre jutott, hogy a föld ásványi készletével nagy a baj.

Akkoriban kis számú volt az állatállomány, nem tudott a mezőgazdaság számára megfelelő mennyiségben szerves trágyát biztosítani a talaj táperejének visszapótlásához. A földből hiányzó ásványi részek miatt lett kevesebb a burgonyatermés - állapította meg a biokémikus -, romlott a vetőgumók minősége is, mert felborult a növény élettani összetevőinek egyensúlya. Több lett benne a mész, a szilícium, a króm, a szerves trágya helyett alkalmazott műtrágya miatt pedig a nitrogén, a foszfor és a kálium. A gumókban megugrott az úgynevezett kárt okozó ágensek száma, a növény pedig nem tudott védekezni a kialakuló betegségekkel szemben, hiszen elveszítette ellenálló képességét.

Egy másik eset ugyancsak a talaj ásványi készletének fontosságára hívta fel Béres József figyelmét. Történt, hogy az egyik szabolcsi baromfitenyésztő telep két óljában jelentősen eltért egymástól a szárnyasok tojásának minősége. Az egyik állomány tojásaiból jól fejlődő csibék keltek ki, a másikéból viszont nem. Rossz volt a kelési arány, sőt a csibék jó része életképtelenül jött világra, azonnal vagy nem sokkal később elpusztult. A kutató analízise során kiderült, hogy a beteg tojásoknak alacsonyabb volt a mikroelem-tartalmuk, mint az egészségeseké, illetve magasabb volt bennük a foszfor- és a mésztartalom, bár a tyúkok azonos fajtájúak voltak, sőt azonos minőségű és mennyiségű tápot kaptak. Erre a magyarázatot a helyszíni szemle adta meg: az egyik ól állománya naponta kijárt a telep melletti legelőre, míg a másikat zárva tartották. A szabadba járó tyúkok a hiányzó tápelemeket magukhoz vették a legelő talajából, így tojásaik mikroelem-tartalma 20-50 százalékkal volt nagyobb zárva nevelt társaikénál.

A baromfitenyésztő telep vezetői vitatták Béres József véleményét, aki erre azt javasolta, hogy cseréljék meg a két állomány lakóhelyét. És hat hét múlva a korábban életképtelen tojásokat produkáló tyúkok újabb tojásaiból már életképes csibék keltek ki. A ketrecekbe kerülőknél pedig jelentkezett a baj.

A kutató így jutott el a rák problémájához, és egyre jobban megszilárdult benne az a meggyőződés, amely szerint a rettegett kór okát a környezetben kell keresni. A statisztikai adatok is a feltevését támasztották alá, hiszen az első világháború előtt a rák halálozási aránya még 2 százalék alatti volt a halálokok között, majd 1924-ig 3,7, 1949-ig 9,1, 1959-ig 15,1,1970-ig pedig már 20 százalékra emelkedett.

Hipotézisében aztán végleg megerősítette a biokémikust egy levéltári adat: lakóhelyén, Kisvárdán három olyan utca statisztikájára bukkant, ahol a rákban elhunytak száma lényegesen magasabb volt a települési átlagnál. Persze megvizsgálta az érintett utcák környezetét, és ott az átlagosnál nagyobb mennyiségben bukkant káliumra, foszforra, mészre és nitrogénre. A talált kémiai elemeket kísérletképpen egerek táplálékába keverte, és az állatokban hamarosan emlő-, tüdő- és bőralatti rák keletkezett.

Béres József kutatási tapasztalatai alapján vallotta, hogy az ember fejlődése, immunbiológiai állapota, szellemi képessége, anyagcseréje, sőt szaporodása is nagyban függ táplálékának minőségétől és mennyiségétől. Az egészséges élelem rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen az élettanilag fontos mikroelemek nem hiányozhatnak a szervezetből, mert ellenkező esetben sérül a betegségekkel szembeni ellenállás, nem tudja ellátni feladatát a test védelmi rendszere. A Béres Csepp éppen ezt segíti, összetevői az immunrendszer megfelelő működésének feltételeit biztosítják.

A baktériumtörzsek a termésátlagot is növelik

A mezőgazdasági kutatások előre haladtával napjainkban már lehetőség van olyan baktériumtenyészetek létrehozására, amelyek az ember alapvető éléstárának, a talajnak a biológiai, kémiai és fizikai tulajdonságait regenerálják, javítják, az elengedhetetlenül fontos tápelemek kialakítását elősegítik.

Mindez az egészséges élelmiszerek és állati takarmányok szántóföldi előállításának feltételeit teremti meg, méghozzá hosszú távra - írják a már említett Beforgatott jövő című szakkönyv közreműködői, Balázsy Sándor, Bartók Tibor, Benedek Szilveszter, Biró Borbála, Keresztes Zsolt, Máté Sándor, Nagy Dóra, Szécsi Árpád és Zászlós Tibor.

Jobb felbontásért kattints a képre!

Tény, hogy a talaj állapota a nagy adagban használt műtrágyák hatására jelentősen romlik, savanyodik, a földben lévő fontos baktériumok száma csökken, vagy egy részük már kis is pusztult - mondják a szakemberek. Szerintük a negatív folyamatok megállítását, az egészséges talajélet helyreállítását egy magyar szabadalomtól, a Phylazonit baktériumtrágyától lehet várni.

A Phylazonit tíz magyar agrárszakember találmánya, akik egymástól függetlenül, külön-külön végzett kutatásaik során jutottak el összetételéhez. Az általuk kitalált talajjavító szer olyan baktériumtörzsekből áll, amelyek képesek a légköri nitrogén megkötésére, valamint foszformobilizációra és a cellulóz bontására, de emellett vitaminokat és növényi hormonokat is termelnek.

A Phylazonit baktériumtrágya a levegő nitrogénjét a felső talajrétegben hozzáférhetővé teszi a növények számára - áll a most megjelent szakkönyvben -, ily módon közvetlenül, saját hatásmechanizmusa révén - a kutatási adatok szerint bizonyítottan - átlagosan 50-60 kilogramm nitrogén előállítására képes hektáronként. A földben úgynevezett vízoldhatatlan formában jelenlévő foszforvegyületeket pedig úgy képes átalakítani, hogy azokat a növények hasznosítani tudják. Hektáronként 30-40 kilogramm foszfor vízoldhatóvá alakítását végzi el.

Felélénkíti az egyéb baktériumok, így a cellulózbontók működését is, aminek következtében hektáronként akár 100 kilogramm káliumot is kaphat a talaj. Szelént, krómot és más mikroelemeket szintén közvetít a növényi, illetve áttételesen az állati táplálékkal az ember számára. Javítja továbbá a talaj szerkezetét, beindítja a humusz újratermelődését, a kizsigerelt termőréteg újraéledését. Termelt hormonjaival felgyorsítja a növények növekedését, fejlődését, gyorsítja érésüket. Az ugyancsak termelt vitaminjaival pedig fokozza a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben, erősíti szárazságtűrő képességüket.

Vajda Péter, a szakkönyvet kiadó nyíregyházi Agrova-Bio Kft. ügyvezető igazgatója a szerről elmondta azt is, hogy a Phylazonittal kezelt mezőgazdasági területeken jelentős termésnövekedést mutattak ki a különböző növényeknél. Példaként a kukoricát említette: az ország 15 legeredményesebb gazdálkodója között négy olyan termelő van, aki használta kukoricatábláján a baktériumtrágyát. És ők ráadásul gyengébb minőségű, homokos talajon érték el a legjobbak közé tartozó átlag feletti termést.

A cégvezető azt is kiemelte, hogy a Phylazonit alkalmazásának eredményeként javul a magvak, például a napraforgó és a repce olajtartalma, a takarmánynövények fehérje- és cukortartalma. Egyöntetűbb továbbá a növények érése. Emellett a termelési költségeket is csökkenti a baktériumtrágya, hiszen a talaj szerkezetének javulásával nem használnak annyi üzemanyagot az erőgépek, és az ellenállóbbá váló növényeknél kevesebb permetezésre, növényvédelemi munkálatokra és tápanyagpótlásra van szükség.

Beszámolt arról is, hogy a Phylazonit baktériumtrágyát kipróbálták a vörösiszap által károsított területek regenerálásánál is. Cégük 10 ezer liter, 7,5 millió forint értékű szert ajánlott fel adományként ezer hektár Devecser és Kolontár környéki termőföld talajéletének visszaállításához. És ahogy fogalmazott: az eredmény minden várakozásukat felülmúlta!

Két hónap múlva már beindult az egészséges talajélet

A vörösiszap által elöntött területeken a permetezéssel a földekre kijuttatott szer eredményeként hamar PH-csökkenés jelentkezett, a lúgos érték semlegesítését mutatták ki a vizsgált talajmintákban. Két hónap múlva pedig a föld PH-értéke már megegyezett a katasztrófa előtt mérttel, szinte teljesen beindult az egészséges talajélet.

A mikroorganizmusok számánál 50-100-szoros növekedést mutattak ki, és a vetett energiafű- és kukoricatáblák ugyanolyan zöldek voltak, mint ott, ahol vörösiszap-szennyeződés nem érte a határt.

Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint ma már 140-150 ezer hektár területen használják Magyarországon a Phylazonit baktériumtrágyát a mezőgazdasági termelők. Az Agrova-Bio Kft. Nyíregyházához közeli, besztereci gyárából, amelyet 2009-ben az Európai Unió 125 milliós támogatásával, félmilliárd forintos költségből építettek, tavaly 1400 gazdálkodó rendelt a talajjavító szerből. Az üzem működésének első évében még csak 400, 2010-ben pedig 900 volt a megrendelők száma.

A besztereci gyár évi 12 millió liter baktériumtrágya előállítására képes. A termelési csúcsidőszak március közepétől május közepéig tart. Tavaly 1,5 millió liter Phylazonitot állítottak elő és adtak el, a terméket bevezették a román, a szlovák és a román piacon is. A három országban 30-40 termelő próbálhatta ki a baktériumtrágyát, amelynek exportja az idén indul. A legnagyobb megrendelésre Ukrajnából számítanak, de élénk a vevői érdeklődés Romániából és Szlovákiából is.

A gyártási technológia exportját is tervezik, mivel Indiából, Ausztráliából, Oroszországból, Azerbajdzsánból és Szerbiából jelentkeztek érdeklődő vevők a know-how átvételére. A telepítés előkészítésén már dolgoznak a nyíregyházi társaság munkatársai és várhatóan az év második felében sor kerülhet az üzletkötésekre.

A Phylozanit baktériumtrágyát a szántóföldi növénytermesztés mellett egyébként a legelő- és gyepgazdálkodáshoz, gyümölcsültetvények telepítéséhez, gondozásához, valamint szabad- és üvegházi zöldségtermesztéshez egyaránt ajánlják a szakemberek, mint a tápláléklánc egészséges élelmiszereinek előállítását garantáló szert.

(Forrás: MTI)