Jövő héten várhatóan 40 dolgozót vesz föl a NABI újrainduló kaposvári üzeme, ahol márciustól egyre több buszt kívánnak gyártani amerikai megrendelésre - adta hírül a Somogyi Hírlap szerdai számában.

Jelenleg húsz alkalmazottja van a rövidesen újratermelő kaposvári buszüzemnek, amelynek létszámát nyárig 200-ra kívánják emelni. A dolgozók egy része korábban, a gyár bezárása előtt is a NABI-nál dolgozott.

Paizs Nimród igazgató a hírlappal annyit közölt: márciusban négy busz készül a gyárban, áprilisban és májusban 8-8, majd júniustól havi 12 járművet gyártanak, amelyeket Los Angelesbe szállítanak.

(Forrás: MTI)

Szarvason már hosszú ideje megfogalmazódott az igény arra, hogy jobban helyzetbe kellene hozni a helyi termelőket.   Az önkormányzat kezdeményezésére a múlt év decemberében és idén januárban is összehívtak egy fórumot, melyen a kistermelők, biogazdálkodók, kiskereskedők és a civil egyesületek képviselői arról tanácskoztak, hogyan tudnák érdekeiket jobban érvényesíteni -írja a Beol.hu.

Végül az a megoldás kristályosodott ki, hogy célszerű lenne megkülönböztető jelzéssel — márkanévvel és logóval — ellátni a Szarvason megtermelt élelmiszereket, kézműves- és ipari termékeket egyaránt.

A képviselő-testület ilyen előzmények után tűzte napirendre február 16-án a Szarvasi termék márkanév bevezetéséről szóló kérdést.

- Az már bebizonyosodott, hogy a globalizáció nem tesz jót a helyi gazdaságoknak. Ha azonban mi magunk megpróbáljuk segíteni a helyi termelőket, akkor ötről a hatra juthatunk — summázta a márkanév bevezetésének fő célját Babák Mihály polgármester.

Kiszely Mihály főtanácsnok, a gazdasági bizottság elnöke a részletekről elmondta: a kezdeményezés kizárólag piaci alapon működhet. Az önkormányzat csak a kereteket, a lehetőséget teremti meg, a továbblépés a gazdasági élet szereplőinek dolga. Aki bekapcsolódik a rendszerbe, az élvezheti a névhasználattal járó előnyöket.

A márkanév és a logó használatára vonatkozó feltételeket rendeletben dolgozzák ki, s ezt a tervek szerint márciusban fogadja el a képviselő-testület. Onnantól nyílik meg tehát a lehetőség arra, hogy a megkülönböztető jelzéssel ellátott szarvasi termékek megjelenjenek a piacon. Következő lépésként a kistermelők, vállalkozók, kereskedők klubszerűen, később pedig jogilag bejegyzett formában is együttműködhetnek. A távlati tervek között szerepel, hogy a márkanév és a logó használatát a helyi szolgáltatókra is kiterjesztik.

Babák Mihály a képviselő-testület ülésén jelezte: megpróbálják a már országszerte ismert és elismert szarvasi élelmiszergyártókat meggyőzni arról, hogy a jövőben ők is Szarvasi termék megjelöléssel és logóval lássák el áruikat. Tervezik azt is, hogy a helyi boltokban külön részt szentelnek a szarvasi termékeknek, így a fogyasztók tudatosabban kereshetik majd ezeket az árukat.

(Forrás: Beol.hu)

A hungarikumtörvény tervezetéről, a keleti piacokra irányuló növekvő élelmiszerexportról, a gyulai húskombinát sorsáról és a tanyaprogramról is nyilatkozott Fazekas Sándor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Nemzeti értékeink összefoglalása, megnevezése a hungarikumtörvény célja, amelynek tervezetéről hétfő este tartották az általános vitát a parlamentben – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a 180 percben. A kerettörvény többéves előkészítő munka, társadalmi konzultáció után került az Országgyűlés elé. A dokumentum a legtágabban fogalmazza meg a hungarikumok körét, ennek alapján valamennyi olyan érték, amelyet magyar emberek – földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – hoztak létre az évszázadok során, a törvény hatálya alá tartozhat.

Védelem más országok igényei ellen

A hungarikumtörvény tervezete az intézményrendszert, a kategóriákat és fogalmakat tisztázza, és ezt követően kerül sor az értékek összegyűjtésére. A számbavétel települési szinten kezdődik, majd a hungarikumbizottság válogatja ki azokat a csúcsértékeket, amelyek a törvény hatálya alá kerülnek. Ez védettséget jelent az adott értéknek, amely lehet művészeti, szellemi teljesítmény, illetve a természeti vagy az épített környezet része, valamint akár ételrecept, konkrét termék is. A nemzetközi szinten is védendő speciális magyar értékek védjegyezhetők lesznek, ezzel is megóvva őket az eltulajdonítástól, amire több kísérlet is történt már, például a pálinka, a tokaji bor vagy a szürkemarha esetében – mondta Fazekas Sándor.

„Ezt magánemberek nem tudják elérni”

Annak kapcsán, hogy a múlt héten Oroszországban tárgyalt, ahonnan a magyar termelők jelentős élelmiszer-megrendeléseket kaptak, a tárcavezető azt mondta, a keleti piacok – köztük az arab országokéi is –  ígéretes perspektívát jelentenek Magyarország számára. A sikerhez továbbra is fontosak a kormányközi megállapodások, óriási tévedés, hogy azok csak protokollcélokat szolgálnak. Általában a keleti államok, így Oroszország vagy az arab országok áruházai is nagyon igényes élelmiszer-kínálattal rendelkeznek, minden további nélkül versenyképesek a nyugati államokban található boltokéval, sőt talán még gazdagabbak is, és nem mellékesen magasabb árfekvésűek. Ezzel is összefügg a kormányközi megállapodások szükségessége – tette hozzá a tárcavezető. „Olyan adminisztratív előírások vannak, olyan szigorú szabályok, amelyeket csak az állami diplomáciai eszközökkel tudunk megváltoztatni. El kell ismertetnünk azt, hogy mi képesek vagyunk azoknak a minőségi előírásoknak a teljesítésére, amit megkövetelnek mindenkitől” – mondta a miniszter.

Fazekas Sándor hozzátette, az elmúlt másfél évben nagyon komoly tárgyalásokon tudták elérni, hogy míg az előző kormány idején mindössze harminc magyar élelmiszer-ipari cég szállíthatott az orosz piacra, addig manapság százhuszonkilenc. Tavalyelőtt 20, tavaly 21 százalékkal nőtt az oroszországi kivitel, és a tervek szerint a jövőben is tartható az eddigi ütem. Ezt valószínűsíti, hogy a magyar alma ismét nagy mennyiségben kerül vissza az orosz piacra, de több más termék is reményekre jogosít, így például egyes desszertkülönlegességek, borok, húsáruk. „Ezt a magánemberek üzleti tárgyalásai nem tudják elérni… Ezeken a keleti piacokon, ha nem építünk ki jó kapcsolatot az állami vezetőkkel, akkor labdába se rúghatunk. Az egész világ sorban áll azért, hogy szaúdi vagy orosz piacra, kazah piacra beszállíthasson. Mi itt komoly áttörést értünk el” – mondta a vidékfejlesztési tárca vezetője, hozzátéve, a munkát segíti, hogy Oroszországban, ahová évtizedekkel ezelőtt nagyon jelentős magyar élelmiszer-export irányult, a magyar termékeknek még mindig komoly presztízse van.

A kormány érzékeny a gyulai húskombinát sorsára

A Gyulai Húskombinát Zrt. konszolidálása kapcsán Fazekas Sándor azt mondta, a cég a magyar húsipar patinás vállalata, és a gyulai kolbász világmárka, ezért is nagyon érzékeny a vállalkozás sorsára a kormány.

A zrt. ügyében a miniszter több egyeztetést is folytatott már, jelenleg a cég helyzetét alaposan feltáró anyagot várja. A tárcavezető reményei szerint néhány napon belül a kormány is foglalkozik azokkal az élelmiszer-ipari cégekkel, amelyeknek a megtartása, segítése a gazdaság, az export és a hungarikumok szempontjából is fontos lehet. Nemcsak a gyulai húskombinátról van szó, hanem több más ágazatról, vállalatról is, például a konzerviparról, amely nagy hanyatlást szenvedett el. A szükséges lépésekhez komoly összeg kell, hiszen márkák, cégek visszavásárlása, illetve újraindítása is indokolt lenne.

A bérletre ajánlott állami földek felét már kiosztották

Az állami földhaszonbérletek kapcsán a miniszter elmondta, összesen 65 ezer hektárt osztanak fel kis- és közepes családi vállalkozások között, jelenleg 33 ezer hektárnál tartanak, és egy hónapon belül mintegy 1500 földhaszonbérlővel kötnek szerződést. A megállapodások többnyire 20-50 hektáros területekre vonatkoznak.

Tanyaprogramra másfél milliárd jut idén

Fazekas Sándor beszélt Magyarország első, tavaly a kormányzat által indított tanyaprogramjáról is, amelyre idén másfél milliárd forint jut. A támogatással tanyasi gazdaságok fejlesztését, termékeik piacra jutását segítik, valamint a programban útfelújítások, infrastrukturális fejlesztések is szerepelnek. Ahhoz ugyanis, hogy a tanyasi életforma korszerű legyen – mint ahogy a nyugati országokban az –, Magyarországnak is komoly beruházásokat kell megvalósítania. Ma háromszázezer ember él tanyán, és a számuk növekedik, hiszen ezeken a helyeken a termelés, a munka és a lakóhely egysége valósul meg, és ma már több olyan szolgáltatás is elérhető, ami korábban elképzelhetetlen volt – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miiszter a 180 percben.

(Forrás: Híradó.hu, Kossuth Rádió)

Kapcsolódó cikkeink:

Mi lesz veled, gyulai kolbász?

Fellendülőben az oroszországi almaexportunk

A romániai Szilágy megyében, Kárásztelken épít borászatot egy – a pannonhalmi borvidéken is érdekelt – magyarországi befektetői konzorcium – írja a privátbankár.hu. Az elsődlegesen pezsgőket és a gyöngyöző borokat előállító üzemből az előzetes becslések szerint a karásztelki borászatból évente 70 ezer palack tradicionális pezsgő, 50 ezer palack gyöngyöző bor, valamint 90 ezer palack bor kerül majd ki.

A beruházók már befejezték 22,4 hektár szőlő telepítését. Ambrus János szőlész-borász, a kárásztelki beruházás szakmai igazgatója a Krónika című lapnak elmondta, hogy Kárásztelek határában hosszú időn át nagy területeken termelték a szőlőt a szilágysomlyói Silvania pezsgőgyár számára. Az üzem az 1990-es évek elején csődbe ment, és mivel megszűnt a szőlő felvevőpiaca, a szőlészet hanyatlásnak indult a térségben.

A borászat létrehozásához az Európai Vidékfejlesztési Alapból nyertek támogatást. A 2,7 millió euró (800 millió forint) összértékű beruházás költségeinek nagyjából a felét állta az EU, a 2011-ben végrehajtott ültetéshez pedig a romániai Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen keresztül bonyolított szőlőtelepítési támogatást vették igénybe, melynek összege hektáronként 13 850 euró volt.

A borászat megépítését és felszerelését a tervek szerint 2013 januárjáig befejezik. Királyleánykát, rajnai rizlinget és pinot noirt telepítettek a gyár körül teraszosan kiképzett szőlőbe, melynek a legjavát használják majd pezsgőalapanyagként. Jobb évjáratokban csendes borokat is készítenek, azonban ez előreláthatólag nagymértékben függ majd a környéken jellemzően változékony hőmérsékleti és csapadékviszonyoktól.

(Forrás: Agromonitor)