A Schiff András zongoraművésszel kiegészült csapat Bartók útjai és gyökerei címmel ad koncertet New Yorkban szerda este. Az előadásra már minden jegy elkelt.

The routes and roots of Bartók (Bartók útjai és gyökerei) címmel ad koncertet szerda este a New York-i Carnegie Hallban a Schiff András zongoraművésszel kiegészült Muzsikás együttes. A Carnegie Hall által "a világ talán leginkább csodált magyar népi zenekaraként" hirdetett Muzsikás fellépésére minden jegy elkelt. "Minden zenész számára két igen nagy dolog lehet a Carnegie Hallal kapcsolatban: az, amikor először hívják meg ide, és az, amikor először visszahívják. A visszahívás azt jelenti, hogy nemcsak a kuriózum miatt várnak vissza bennünket, hanem azért is, mert a Carnegie-ben az emberek átélték ennek a zenének az értékét is" - mondta a koncert előestéjén telefonon az együttes alapító tagja, Hamar Dániel geofizikus űrkutató és matematikus.

A népzenétől Bartókig

A fellépésen a dunántúli, a moldvai, a szatmári, a kalotaszegi, a mezőségi és a gyimesi tájegység dallamai szólalnak meg. A koncert első felében Bartók a Szabadban ciklusából az Éjszaka zenéje hangzik majd el az egyszerre házigazda és vendég Schiff András előadásában, amely Hamar Dániel szerint elvont formában az alföldi éjjelek hangjait és hangulatát idézi fel, valamint az Allegro Barbaro, amely a gyimesi zenével rokon. A koncert második felében a Román népi táncok zongoraváltozata csendül fel, amely erdélyi zenéből merít. "Aki Bartókot szereti, az ráismer a dallamokra, aki pedig a népzenét szereti, annak a tudomására hozzuk, hogy Bartók 20. századi, modern kompozíciói a népzenén alapulnak. A célunk, hogy összehozzuk a kétfajta közönséget" - mondta 38 éve fennálló zenekar bőgőn és gordonon játszó, és a dobot is megszólaltató vezetője.

"A népzene van túlsúlyban, Bartók ebben a műsorban csak szín és illusztráció, de nagyon fontos" - jelentette ki Hamar Dániel. - "Azért szerettünk bele ebbe a zenébe, mert ez lenyűgözően izgalmasnak tartottuk azt a hangzásvilágot, amit a falusi parasztzenészek teremtettek. Ezzel nem vagyunk egyedül, mert ugyanez az élmény változtatta meg Bartókék életét is. Nekünk még szerencsénk volt, mert diákkorunkban ezt az élményt még élőben megtapasztalhattuk. Mi ebből töltekeztünk és szeretnénk a koncerteken ebből a csodálatos közösségi zenéből - amit a színpadi előadás kedvéért valamennyire át kellett alakítani - valamit visszaadni."

Visszahívást kaptak

Az együttes a Carnegie Hall egy immár hároméves meghívásának tesz eleget, de maga a műsor csak szerda este nyeri el végső formáját. A Muzsikás 2008-ban, a Takács Vonósnégyessel közösen lépett fel először New York és a világ egyik legrangosabb zenei szentélyében. Hamar Dániel nagyon fontosnak nevezte, hogy az otthoniak híradást kapjanak arról, hogy a magyar népzene az eredeti formában és nem world zeneként vagy rockkal megspékelve kapott utat a Carnegie Hallba, és azon túl mindenhová, mivel az itteni fellépések után a világ összes koncertterme megnyílik. "Szükség van az önbecsülésre. Mi jól vagyunk, köszönjük szépen, mert mi rendszeresen átéljük, hogy jó magyarnak lenni, de az otthoniaknak egyre nehezebb, immár 500 éve, a török kor óta" - mondta Hamar Dániel - "Nálunk nincs meg az a büszkeség, mint íreknél, akik szeretik a saját kultúrájukat és ezért az egész világ megbecsüli őket" - tette hozzá.

Petrás Mária is ott lesz

A Muzsikás február 23-án a washingtoni magyar nagykövetségen, 24-én pedig a New York-i főkonzulátuson lép fel. Ez utóbbi képviseleten kiállítás nyílik az együttessel együtt koncertező Petrás Mária moldvai születésű keramikus-iparművész, énekes alkotásaiból. "Ezeken a koncerteken humorral-játékkal utalunk majd arra, hogy mi ebben a zenében az, ami a mai ember számára is izgalmas és érdekes és mi benne a modern, ami a mindennapjaink részévé tudja tenni a népzenét. Ez a zene nem egy múzeumi tárgy, vagy egy olyan divatdarab, mint a rokka volt, amelyet a hetvenes években a lakás sarkába volt szokás állítani. Mi ugyanazt szeretnénk, amit Bartók is - ami abban a korban még szinte lehetetlen volt-, hogy ezt a zenét a mai élet részévé tegyük" - jelentette ki az MTI-nek Hamar Dániel.

(Forrás: MTI)

Visszaszámlálásához érkezett az Európai Év Fája 2012 verseny, melyen hazánkat a 400 éves felsőmocsoládi hársfa képviseli, amely jelenleg vezeti a szavazást. A fákra a hónap végéig lehet leadni a voksokat.

Az Európai Év Fája 2012 elnevezésű versenyen a felsőmocsoládi öreg hárs képviseli Magyarországot. A jelöltekre február 29-ig lehet szavazni. A megmérettetésen azok a fák vesznek részt, amelyek az adott országban elnyerték az Év Fája címet.

A bolgár, cseh, francia, lengyel, magyar, román és szlovák fákra a Tree of the year weboldalon keresztül lehet szavazni. A győztest a brüsszeli díjátadón hirdeti ki a verseny szervezője, a cseh Nadace Partnerství és Magyarországi társszervezete, az Ökotárs Alapítvány.

A fák saját történeteikkel, legendáikkal indulnak a versenyen. A több száz éves matuzsálemekről szóló, és az őket az emberekkel összekötő legendákról az érdeklődők a verseny honlapján olvashatnak. A magyar nyertes fa, a felsőmocsoládi öreg hárs például mágikus erejéről szóló történetét a környékről származó Bánó család őrizte meg. A család máig élő hagyománya, hogy legfiatalabb tagjaikat bemutatják az "öregnek".

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok, a Cseh Környezetvédelmi Alap és Csehország Környezetvédelmi Minisztériumának támogatásával. A versengés egyik kiemelten fontos célja, hogy felhívja a figyelmet a biodiverzitás, a biológiai sokféleség csökkenésére, ami "korunk egyik legsúlyosabb globális problémája".

Az Év Fája mozgalmat 1996-ban elindító Országos Erdészeti Egyesület 2012-től részt vesz az Év Fája verseny lebonyolításában is.

Az Év Fája mozgalom célja, hogy a hazai erdők kevésbé ismert fafajtáit mind a szakmai, mind a nagyközönség számára bemutassa és közelebb hozza. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskola programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak az év fájával, amelyről az elmúlt időszakban mintegy 200 tanulmány és kiadvány jelent meg. 2012-ben a hazai ligeterdők egyik legkorábban virágzó fafajtája, a zselnicemeggy kerül a figyelem középpontjába.

(Forrás: MTI)

Moha, a Fejér megyei falucska legalább egy évszázada élő, alakoskodó népszokását az UNESCO 2011-ben vette fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. A húshagyó keddhez kötődő népszokás kapcsán készült felvételt az MTI készítette.

Jellegzetes álarcot és jelmezt viselő résztvevő ken be korommal egy tyúkot a hagyományos mohai tikverőzésen.

A mohai tikverőzés húshagyó kedden megrendezett vidám farsangi népszokás, amelyhez a falura jellemző jelmezeket viselik. A falu minden lakója részt vesz a mulatságban. Ezt a szokást a török időktől a 20. század közepéig Magyarország, sőt a Kárpát-medence több tájegységén ismerték. Bár ma csak Mohán maradt fenn ez a hagyomány, hasonló jellegű télbúcsúztató tradíciókkal a Közép-Dunántúlon és a Kisalföldön is találkozunk. Megörökítését, így részben a fennmaradását Pesovár Ferenc néprajzkutató gyűjtőmunkájának köszönhetjük.

(Forrás: MTI, Wikipedia)

A budapesti A38 hajó győzött "a világ legjobb bárja" címért tartott internetes közönségszavazáson, amelyet az egyik rangos útikönyvkiadó, a Lonely Planet rendezett.

A tavaly novemberben indult és kedden zárult "100 great bars of the world" elnevezésű versenyben az újbudai Duna-parton horgonyzó A38 állóhajóra 13 300 szavazat érkezett, a második helyen a rotterdami De Witte Aap klub végzett 9718 vokssal, a harmadik a szintén budapesti Szimpla Kert lett 4480-nal - szerepel a Lonely Planet honlapján.

"Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy megnyertük a versenyt, elsősorban azért, mert világ talán legkeresettebb útikönyve rendezte azt" - mondta Kozlov Sándor, az A38 sajtóreferense, programszervezője kedden az MTI érdeklődésére.

Hozzátette: a siker nemcsak az A38 érdeme és dicsősége, hanem Budapesté és egész Magyarországé. Kozlov Sándor szerint a világ legjobb bárja cím erősítheti az ország és a főváros turisztikai és kulturális vonzóerejét, sokszínűségét.

A versenyben számos klub és bár vett részt, a budapesti kulturális központ és szórakozóhely végig szoros versenyben volt holland vetélytársával, végül jó hajrával győzött. A Szimpla Kert mögött negyedik helyen végzett berlini Sage Restaurant óriási lemaradással, mindössze 268 vokssal következik.

A Lonely Planet 1973-ban indult, amikor a brit születésű, Ausztráliában élő Tony Wheeler megírta első útikönyvét. Az elsősorban hátizsákos turistáknak szánt bédekkersorozatban alapos, átfogó, bennfentes és naprakész információk szerepelnek, a kiadványt könnyű kezelni. A kiadóvállalat a 2000-es évek elejére a legnagyobb útikönyvkiadóvá nőtt, és 2011-ben a BBC kizárólagos tulajdonába került.

A 100 great bars of the world című versenyt évek óta megrendezi a Lonely Planet (http://www.lonelyplanet.com/competitions/singha-100greatbars2011/bar-list). A mostani vetélkedésbe húsz ország összesen száz bárját, klubját, kocsmáját válogatták be a szerkesztők.

Az A38-ot egy egykori ukrán uszály teljes átalakításával hozták létre. 2003. április 30-án Maceo Parker koncertjével avatták fel, azóta Budapest egyik kedvelt és nemzetközileg is ismert szórakozóhelyévé vált: zenei koncertek és fesztiválok helyszíne, bárral és étteremmel rendelkezik, 2010 óta önálló kiállítóteret is működtet.

(Forrás: MTI)

Az Alföld közepén letelepedett és asszimilálódott kun népcsoport történetét, életmódját és hagyományait bemutató új állandó kiállítás készül a Györffy István etnográfus nevét viselő karcagi múzeumban.

Az új állandó kiállítás rendezésénél elsődleges alapelv, hogy azt a múzeum saját tárgyi és dokumentumgyűjteményéből rendezzük be, ehhez a több tízezer fotó és kereken hétezer tárgyi eszköz legjavát használjuk fel - mondta el Nagy Molnár Miklós igazgató hétfőn az MTI-nek.

Tájékoztatása szerint A kunok öröksége - Népélet a Nagykunságban címet viselő tárlaton látható majd a kunok betelepülésének, beilleszkedésének folyamata, valamint az évszázadokon át megőrzött hagyományok, eszközök.

A múlt nevezetes eseményei közül felidézik például az 1745. évi jászkun önmegváltást, valamint azt, hogy a visszaszerzett szabadság hogyan hatott a Nagykunság gazdasági, társadalmi fejlődésére, valamint a kun tudat kialakulására. Emellett az érdeklődők nyomon követhetik a Tisza szabályozásával járó életmódbeli változásokat, illetve a táj főbb gazdasági ágazatainak - réti és vízi élet, állattenyésztés és földművelés - jellemzőit. Közszemlére teszik azokat a motívumokat és díszítő eljárásokat, amelyek a mai napig hatnak Karcag, illetve a Nagykunság hagyományos és élő népművészetében.

A tervek szerint idén novemberben megnyíló kiállítás alapterülete 217 négyzetméter lesz, és 8 termet tölt meg, a háttereken a kunok által kedvelt a kék és árnyalatai, illetve annak komplementer színei fognak dominálni.

A tárlat megvalósítását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 22 millió forinttal támogatja a látogatóbarát környezet kialakítását szorgalmazó Alfa-program keretében.

A karcagi Györffy István Nagykun Múzeum a kistérség egyetlen múzeumaként 1952-ben jött létre. Az intézmény ideiglenes helyéről 1968-ban költözhetett mai otthonába, az 1830-as években épült Bogdi-Papp-kúriába. Ebben az épületben nyílt meg 1973-ban az első állandó kiállítás Nagykunsági krónika címmel, ez tárlat egy 2000-ben végzett kisebb átalakítást követően 2009. december elejéig volt látható. Ezután az épület belsejét teljesen felújították, a munkával 2010 őszén végeztek a kivitelezők.

(Forrás: MTI)

Magyarország napjának deklarálta február 18-át, az atlantai Harmadik Magyar Farsangi Bál napját Georgia állam képviselőháza.

A georgiai törvényhozás szerint a Magyarország napjának meghirdetése világos jelzés a magyaroknak és nem magyaroknak, hogy mindenki részese tud lenni az állam multikulturális közösségének.

Március 3-án a clevelandi Ritz-Carlton Hotel nagy báltermében Paprika! elnevezéssel tartják az ohiói magyarság gálaestjét, az állam északnyugati részén élők "nemzetközi sokszínűséget" befogadó Global Cleveland szervezet égisze alatt.

A szezon egyik nyitórendezvényét Chicagóban január 28-án rendezték meg. A Chicagói Magyar Klub Gála Bálja az idén kiemelkedő jelentőségű volt, mert a klub fennállásának 90. évfordulóját ünnepelte.

Az évad kései rangos eseménye lesz a Washington környéki magyarság körében április 20-án, a virginiai Viennában megtartandó 7. Tavaszi Magyar Bál /Jótékonysági Est, az Amerikai Magyar Szövetség és a Washingtoni Magyar Cserkészek szervezésében.

(Forrás: MTI)

A 19. alkalommal megrendezett  FEHOVA kiállítás Winter Dog Show-ján  ez a komondor nyerte a 8 évesnél idősebb magyar pásztorkutyák versenyét.

(Forrás: MTI)

Hatalmas érdeklődés kíséri a busójárás idei rendezvényeit: csak a vasárnapi fő programokra, a busók dunai átkelésére, a főtéri felvonulásra, valamint az esti máglyagyújtásra ezrek voltak kíváncsiak Mohácson.

A Duna-parti városba érkezők már délelőtt nehezen találhattak parkolóhelyet autóiknak, és jó időbe telt, amíg gyalog a vásáros bódék portékáit szemlélő, válogató, vagy éppen mulatozó tömegen keresztül a főtérre jutottak.

A vendégeket ijesztgető maskarások aztán bizonyították, hogy a mulatság tradicionális elemei változatlanok: borzas, busóbundákat öltő hagyományőrzők faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, köztük favillákkal, kereplőkkel és kolompokkal "felfegyverkezve" búcsúztatják a zord évszakot. Ráadásul ebben idén minden eddiginél több, 800 busó és 200 más jelmezes vesz részt.

Szekó József, Mohács polgármestere a vasárnapi busóavatáson mondott beszédében elégedettségének adott hangot a télűző, tavaszköszöntő rendezvény sikerét illetően. Úgy értékelte, a busók "megtették a magukét", egy héttel ezelőtt még nem gondolta volna, hogy farsangvasárnapra ilyen enyhe lesz az időjárás.

A politikus utalt rá, hogy az UNESCO 2009-ben vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára a busójárást, amelynek köszönhetően nemcsak a népszokás, hanem az annak otthont adó város is nemzetközi ismertséget szerzett, s ez a látogatók egyre magasabb számában is érzékelhető.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter arról szólt, hogy a busójárás a magyarság legfontosabb értékei közé tartozik, igazi hungaricum. Csodálatosnak nevezte, hogy e hagyományt Mohács összetartó közössége évszázadokon át meg tudta tartani.

A miniszter úgy vélte, az, hogy Mohácson évről-évre egyre többen vállalják a maskarába öltözést és felvonulást, jó példája annak, hogy a magyar vidékben, a magyar emberekben van erő, van akarat az értékek megőrzésére. Hangsúlyozta, e tevékenységben a kormány és a vidékfejlesztési minisztérium is partner.

A csütörtöki farsangi készülődéssel kezdődött és a húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló busójárás harminc helyszínen reggeltől estig hetven programot, köztük zenei, táncos eseményeket és más kulturális szórakoztató rendezvényeket kínál a városba érkező több tízezres vendégseregnek.

A dunai jégzajlás miatt a fő programok közül vasárnap elmaradt volna a farsangi koporsó vízre bocsátása, de az időjárás enyhülésének és a hajózási tilalom feloldásának köszönhetően mégis sikerült megtartani. A busók dunai átkelésére is sor került, igaz, a maskarások ezúttal nem csónakokon, hanem motoros hajón utazva teljesítették a feladatot.

A sokácok, azaz a baranyai horvátok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

(Forrás: MTI)

A magyar gasztronómia és pálinkakultúra népszerűsítésének jegyében a Nobilis Pálinkák kínálatából ingyen vagy kedvezményesen kapnak kóstolót a Torkos Csütörtök vendégei. Február 23-án már a hetedik Torkos Csütörtököt rendezik meg Magyarországon, amely a korábbi évek hagyományait számos újdonsággal egészíti ki.

A Nobilis promóciójában részt vevő vendéglátóhelyek - a jelentkezés sorrendjétől függően - ingyen vagy kedvezményes feltételek mellett juthatnak hozzá a pálinkákhoz, amelyeket a cég ingyenes kiszállítással biztosít stratégai logisztikai partnere segítségével. A "torkos vendégek" így a finom ételek előtt ingyen kóstolhatnak meg egyet a Nobilis Pálinkák kínálatából (a készlet erejéig) a felhíváshoz csatlakozott éttermekben, amelyeket a www.torkoscsutortok.hu oldalon külön logó jelöl.

2012-ben először kereskedelmi szálláshelyek is bekapcsolódhattak az akcióba úgynevezett Torkos Csomagok összeállításával. A szálláshelyek február 23-án tíz óráig jelentkezhetnek az akcióra. A szálláshelyek Torkos Csomagjait az éttermi számla vagy az éttermekben található szórólap felmutatásával lehet majd igénybe venni február 23-át követően.

A néphagyományon alapuló, hamvazószerdát követő napon zajló kampányhoz eddig több mint 950 étterem, illetve vendéglátóhely, 73 kereskedelmi szálláshely, továbbá számos beszállító partner csatlakozott. Azok az éttermek, illetve más vendéglátó-ipari egységek, amelyek nem szeretnének kimaradni az idei Torkos Csütörtök akcióból, 2012. február 20-án 10 óráig jelentkezhetnek a ww.torkoscsutortok.hu honlapon található regisztrációs űrlap kitöltésével.

(Forrás: Agromonitor)

A Yahoo! Travel utazási szakportál 10 Hot Springs Worth Traveling For címmel elkészítette olvasóinak azon „forró források” listáját, amelyeket a szerkesztők véleménye szerint érdemes felkeresni. A cikkben első helyen említi a budapesti Széchényi fürdőt.

Az összeállítás amolyan világkörüli csobbanás, amely hazánkban, az 1913-ban átadott Széchenyi-fürdővel indul.

A gyógyvíz

A Yahoo! Travel cikke részletesen kitér a gyógyvíz jótékony hatásaira. A hévíz tartalmaz nátriumot, valamint gazdag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos anyagokban, melynek fluorid- és metaborsav-tartalma is jelentős.

„Winter’s Hottest Choice”

A Magyar Turizmus Zrt. nemrégiben indította „Winter’s Hottest Choice” elnevezésű kampányát, amelynek hatásait tovább erősítheti a Yahoo Travel aktuális cikke. A szlogen annak a kampánynak a jelmondata, amely a világ minden részéről igyekszik turistákat csábítani a magyar fővárosba.

Fürdőtörténet

A fürdő megépítésének gondolatával a főváros már 1884-ben foglalkozni kezdett. Megtervezésével Czigler Győző műegyetemi tanárt bízták meg. A közgyűlés azonban csak 1903-ban szentesítette határozatában Czigler terveit. Czigler még halála előtt értesülhetett a jóváhagyásról és állandó helyetteséül Dvorák Ede okleveles építészt és műegyetemi tanárt jelölte meg.

A helyszín többszörös módosítása után a tényleges építkezés 1909. május 7-én kezdődött meg. A művezető építész Schmitterer Jenő volt.

A fürdőt, amelyet addig Artézi fürdő néven emlegettek, 1913. június 16-án nyitották meg, már Széchenyi gyógyfürdő néven. A fürdő megépítése mintegy 3 900 000 aranykoronába került, az összes beépített terület 6220 négyzetméter volt.

A fürdő ekkor beosztása szerint magánfürdőkre, férfi és női gőzfürdőre, valamint férfi és női népfürdőre oszlott. A fürdő forgalma 1913-ban meghaladta a 200 000 főt, majd 1919-ban 890 507 fővel tetőzött.

(Forrás: veddamagyart.info, Wikipedia)