A Rézangyal pálinkái 2006-ban kerültek Magyarország bárpultjaira. A márka mostanra hazánk egyik legismertebb pálinkája lett. Az egymilliomodik eladott üveget új dizájnnal köszönti a Rézangyal -írja a manus.hu.

A pálinkapiac egyik legjelentősebb képviselője a Rézangyal hazánkban elsőként alkalmazta a blendeléses eljárást, amelynek során a legjobb pálinkafőzdék azonos gyümölcsből készült pálinkáit házasítja.

A blendelés során a pálinkák értékei összeadódnak, a végeredmény pedig évről-évre egy egységesen kiváló minőségű ital.

A Rézangyal az egymilliomodik eladott palack után új köntösbe bújtatja a minőségi tételek házasításával született párlatait. Az új üvegen tapinthatóvá válik a Rézangyal felirat és a pálinka emblematikus angyalkája is kidomborodik. Az új palackokhoz új szlogen is párosul. Az 1 000 001. pálinkát „Minőség kidomborítva” jelszóval indítják útjára a hazai ital szakértői.

(Forrás: manus.hu)

A generációról generációra szálló kádár szakmát még Kalla Miklós nagyapja kezdte a korai 1900-as években. Hordókon kívül készített virágedényeket, káposztáshordókat, kádakat tölgy- és akácfából. Az 1958-óta dolgozó, aranykoszorús Kalla Miklós szakmáját édesapjától tanulta.

Az alábbi képen Kalla Miklós üzemében három darab óriás hordót készítenek budapesti és villányi megrendelésre. A mintegy harminc mázsás hordókhoz darabonként öt köbméter tölgyfát használnak fel. Az MTI felvételét Mészáros János készítette.

Munkások egy 120 hektoliteres tölgyfahordót állítnak talpra Kalla Miklós kézműves kádármester (középen) jásztelki műhelyében.

A mester most több mint 20 szakképzett kádárral készíti termékeit, melyeket nemcsak Magyarországon, hanem Európa legtöbb országában (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország), az USA-ban és Ausztráliában értékesítenek.

A hordók egy kb. 1500 m2-es üzemben készülnek és a faanyag a hozzátartozó területen 2-3 évig szárad.

(Forrás: MTI)

A rendszerváltás előtt virágzó textil- és ruhaipari ágazatok több száz nőnek adtak munkát a Jászságban. Ám a Távol-Keletről az országba beáramló olcsó ruházati termékek, a magas közterhek és energiaárak a könnyűipar válságához vezettek - írja a Világgazdaság.

Hosszú, ínséges időszak után úgy látszik, kezd megfordulni a trend, egyre több az olyan nyugati cég, amely – otthagyva Ázsiát és Észak-Afrikát – ismét ebben a régióban keres textilipari gyártókapacitásokat. A korábban alacsony bérei miatt vonzó Kínában egyre nőnek a munkaerő költségei, emellett az ottani munkával szemben gyakoriak a minőségi kifogások. Az üzleti lehetőség kihasználásához a lap szerint érdemes a hazai vállalkozásoknak összefogniuk, ugyanis a megbízók általában komplex szolgáltatásokat keresnek, nemcsak a ruhák összeállítását kérik, hanem a csomagolásig a teljes folyamatra szerződnek.

A megmaradt cégek mindent megtesznek a fennmaradásért. A jászapáti Xanta Ruhaipari Kft. több mint hat évtizede ugyanazzal a profillal és harminc éve ugyanazzal a menedzsmenttel működik. „Lényeges, hogy a válság közepette a munkaellátás és a finanszírozás miatt nem kellett csökkenteni a létszámot 2011-ben. Az év folyamán átlagosan 117 főt tudtunk foglalkoztatni, és 240 milliós nettó árbevétellel zártuk az évet” – mondta Kovács István, a Xanta Kft. vezetője.

A Schiff András zongoraművésszel kiegészült csapat Bartók útjai és gyökerei címmel ad koncertet New Yorkban szerda este. Az előadásra már minden jegy elkelt.

The routes and roots of Bartók (Bartók útjai és gyökerei) címmel ad koncertet szerda este a New York-i Carnegie Hallban a Schiff András zongoraművésszel kiegészült Muzsikás együttes. A Carnegie Hall által "a világ talán leginkább csodált magyar népi zenekaraként" hirdetett Muzsikás fellépésére minden jegy elkelt. "Minden zenész számára két igen nagy dolog lehet a Carnegie Hallal kapcsolatban: az, amikor először hívják meg ide, és az, amikor először visszahívják. A visszahívás azt jelenti, hogy nemcsak a kuriózum miatt várnak vissza bennünket, hanem azért is, mert a Carnegie-ben az emberek átélték ennek a zenének az értékét is" - mondta a koncert előestéjén telefonon az együttes alapító tagja, Hamar Dániel geofizikus űrkutató és matematikus.

A népzenétől Bartókig

A fellépésen a dunántúli, a moldvai, a szatmári, a kalotaszegi, a mezőségi és a gyimesi tájegység dallamai szólalnak meg. A koncert első felében Bartók a Szabadban ciklusából az Éjszaka zenéje hangzik majd el az egyszerre házigazda és vendég Schiff András előadásában, amely Hamar Dániel szerint elvont formában az alföldi éjjelek hangjait és hangulatát idézi fel, valamint az Allegro Barbaro, amely a gyimesi zenével rokon. A koncert második felében a Román népi táncok zongoraváltozata csendül fel, amely erdélyi zenéből merít. "Aki Bartókot szereti, az ráismer a dallamokra, aki pedig a népzenét szereti, annak a tudomására hozzuk, hogy Bartók 20. századi, modern kompozíciói a népzenén alapulnak. A célunk, hogy összehozzuk a kétfajta közönséget" - mondta 38 éve fennálló zenekar bőgőn és gordonon játszó, és a dobot is megszólaltató vezetője.

"A népzene van túlsúlyban, Bartók ebben a műsorban csak szín és illusztráció, de nagyon fontos" - jelentette ki Hamar Dániel. - "Azért szerettünk bele ebbe a zenébe, mert ez lenyűgözően izgalmasnak tartottuk azt a hangzásvilágot, amit a falusi parasztzenészek teremtettek. Ezzel nem vagyunk egyedül, mert ugyanez az élmény változtatta meg Bartókék életét is. Nekünk még szerencsénk volt, mert diákkorunkban ezt az élményt még élőben megtapasztalhattuk. Mi ebből töltekeztünk és szeretnénk a koncerteken ebből a csodálatos közösségi zenéből - amit a színpadi előadás kedvéért valamennyire át kellett alakítani - valamit visszaadni."

Visszahívást kaptak

Az együttes a Carnegie Hall egy immár hároméves meghívásának tesz eleget, de maga a műsor csak szerda este nyeri el végső formáját. A Muzsikás 2008-ban, a Takács Vonósnégyessel közösen lépett fel először New York és a világ egyik legrangosabb zenei szentélyében. Hamar Dániel nagyon fontosnak nevezte, hogy az otthoniak híradást kapjanak arról, hogy a magyar népzene az eredeti formában és nem world zeneként vagy rockkal megspékelve kapott utat a Carnegie Hallba, és azon túl mindenhová, mivel az itteni fellépések után a világ összes koncertterme megnyílik. "Szükség van az önbecsülésre. Mi jól vagyunk, köszönjük szépen, mert mi rendszeresen átéljük, hogy jó magyarnak lenni, de az otthoniaknak egyre nehezebb, immár 500 éve, a török kor óta" - mondta Hamar Dániel - "Nálunk nincs meg az a büszkeség, mint íreknél, akik szeretik a saját kultúrájukat és ezért az egész világ megbecsüli őket" - tette hozzá.

Petrás Mária is ott lesz

A Muzsikás február 23-án a washingtoni magyar nagykövetségen, 24-én pedig a New York-i főkonzulátuson lép fel. Ez utóbbi képviseleten kiállítás nyílik az együttessel együtt koncertező Petrás Mária moldvai születésű keramikus-iparművész, énekes alkotásaiból. "Ezeken a koncerteken humorral-játékkal utalunk majd arra, hogy mi ebben a zenében az, ami a mai ember számára is izgalmas és érdekes és mi benne a modern, ami a mindennapjaink részévé tudja tenni a népzenét. Ez a zene nem egy múzeumi tárgy, vagy egy olyan divatdarab, mint a rokka volt, amelyet a hetvenes években a lakás sarkába volt szokás állítani. Mi ugyanazt szeretnénk, amit Bartók is - ami abban a korban még szinte lehetetlen volt-, hogy ezt a zenét a mai élet részévé tegyük" - jelentette ki az MTI-nek Hamar Dániel.

(Forrás: MTI)

Az országos erdőművelési közfoglalkoztatási program keretében a pápai székhelyű Bakonyerdő Zrt. nyolc erdészete összesen 485 embert alkalmaz év végéig - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

Varga László vezérigazgató tájékoztatása szerint a programhoz az állami erdőgazdaság csaknem 25 millió forint önerőt biztosított, az igényelt támogatás nagy részét a közfoglalkoztatottak munkabére és járulékai teszik ki.

A Bakonyerdő Zrt. biztosítja a munkavégzéshez szükséges orvosi vizsgálatot, munkaruhát, védőfelszerelést, kullancsoltást, szerszámokat, és a dolgozók szállítását is. A több mint nyolcvan településről alkalmazott munkások az év során erdészek irányításával a többi között parlagfű és más gyomnövények irtását, illegális hulladéklerakók megszüntetését, erdészeti sétautak és tanösvények karbantartását végzik. A közmunkások feladata lesz a turista utak tisztítása, átereszek javítása, határjelek és tűzpászták karbantartása is.

A program része a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával közösen szervezett képzés, amely során 15 ember veszt részt park- és erdőápolási kisgépkezelő és szintén 15 motorfűrész-kezelő tanfolyamon.

A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. a Balaton-felvidék és a Magas-Bakony erdeinek kezelője, az állami tulajdonú erdővagyonból több mint 62 ezer hektáron gazdálkodik. A társaság erdőterületének 76 százaléka Veszprém, 15 százaléka Zala, 9 százaléka Győr-Moson-Sopron megyében található.

(Forrás: MTI)

Jövő héten várhatóan 40 dolgozót vesz föl a NABI újrainduló kaposvári üzeme, ahol márciustól egyre több buszt kívánnak gyártani amerikai megrendelésre - adta hírül a Somogyi Hírlap szerdai számában.

Jelenleg húsz alkalmazottja van a rövidesen újratermelő kaposvári buszüzemnek, amelynek létszámát nyárig 200-ra kívánják emelni. A dolgozók egy része korábban, a gyár bezárása előtt is a NABI-nál dolgozott.

Paizs Nimród igazgató a hírlappal annyit közölt: márciusban négy busz készül a gyárban, áprilisban és májusban 8-8, majd júniustól havi 12 járművet gyártanak, amelyeket Los Angelesbe szállítanak.

(Forrás: MTI)

33 millió forintra bírságolta a Tescót a Budapest Környéki Törvényszék, miután az áruházlánc logisztikai központjában szabálytalan jelöléssel ellátott húskészítményeket találtak a Pest Megyei Kormányhivatal ellenőrei - ítja az MNO.hu.

Visszaszámlálásához érkezett az Európai Év Fája 2012 verseny, melyen hazánkat a 400 éves felsőmocsoládi hársfa képviseli, amely jelenleg vezeti a szavazást. A fákra a hónap végéig lehet leadni a voksokat.

Az Európai Év Fája 2012 elnevezésű versenyen a felsőmocsoládi öreg hárs képviseli Magyarországot. A jelöltekre február 29-ig lehet szavazni. A megmérettetésen azok a fák vesznek részt, amelyek az adott országban elnyerték az Év Fája címet.

A bolgár, cseh, francia, lengyel, magyar, román és szlovák fákra a Tree of the year weboldalon keresztül lehet szavazni. A győztest a brüsszeli díjátadón hirdeti ki a verseny szervezője, a cseh Nadace Partnerství és Magyarországi társszervezete, az Ökotárs Alapítvány.

A fák saját történeteikkel, legendáikkal indulnak a versenyen. A több száz éves matuzsálemekről szóló, és az őket az emberekkel összekötő legendákról az érdeklődők a verseny honlapján olvashatnak. A magyar nyertes fa, a felsőmocsoládi öreg hárs például mágikus erejéről szóló történetét a környékről származó Bánó család őrizte meg. A család máig élő hagyománya, hogy legfiatalabb tagjaikat bemutatják az "öregnek".

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok, a Cseh Környezetvédelmi Alap és Csehország Környezetvédelmi Minisztériumának támogatásával. A versengés egyik kiemelten fontos célja, hogy felhívja a figyelmet a biodiverzitás, a biológiai sokféleség csökkenésére, ami "korunk egyik legsúlyosabb globális problémája".

Az Év Fája mozgalmat 1996-ban elindító Országos Erdészeti Egyesület 2012-től részt vesz az Év Fája verseny lebonyolításában is.

Az Év Fája mozgalom célja, hogy a hazai erdők kevésbé ismert fafajtáit mind a szakmai, mind a nagyközönség számára bemutassa és közelebb hozza. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskola programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak az év fájával, amelyről az elmúlt időszakban mintegy 200 tanulmány és kiadvány jelent meg. 2012-ben a hazai ligeterdők egyik legkorábban virágzó fafajtája, a zselnicemeggy kerül a figyelem középpontjába.

(Forrás: MTI)

Szarvason már hosszú ideje megfogalmazódott az igény arra, hogy jobban helyzetbe kellene hozni a helyi termelőket.   Az önkormányzat kezdeményezésére a múlt év decemberében és idén januárban is összehívtak egy fórumot, melyen a kistermelők, biogazdálkodók, kiskereskedők és a civil egyesületek képviselői arról tanácskoztak, hogyan tudnák érdekeiket jobban érvényesíteni -írja a Beol.hu.

Végül az a megoldás kristályosodott ki, hogy célszerű lenne megkülönböztető jelzéssel — márkanévvel és logóval — ellátni a Szarvason megtermelt élelmiszereket, kézműves- és ipari termékeket egyaránt.

A képviselő-testület ilyen előzmények után tűzte napirendre február 16-án a Szarvasi termék márkanév bevezetéséről szóló kérdést.

- Az már bebizonyosodott, hogy a globalizáció nem tesz jót a helyi gazdaságoknak. Ha azonban mi magunk megpróbáljuk segíteni a helyi termelőket, akkor ötről a hatra juthatunk — summázta a márkanév bevezetésének fő célját Babák Mihály polgármester.

Kiszely Mihály főtanácsnok, a gazdasági bizottság elnöke a részletekről elmondta: a kezdeményezés kizárólag piaci alapon működhet. Az önkormányzat csak a kereteket, a lehetőséget teremti meg, a továbblépés a gazdasági élet szereplőinek dolga. Aki bekapcsolódik a rendszerbe, az élvezheti a névhasználattal járó előnyöket.

A márkanév és a logó használatára vonatkozó feltételeket rendeletben dolgozzák ki, s ezt a tervek szerint márciusban fogadja el a képviselő-testület. Onnantól nyílik meg tehát a lehetőség arra, hogy a megkülönböztető jelzéssel ellátott szarvasi termékek megjelenjenek a piacon. Következő lépésként a kistermelők, vállalkozók, kereskedők klubszerűen, később pedig jogilag bejegyzett formában is együttműködhetnek. A távlati tervek között szerepel, hogy a márkanév és a logó használatát a helyi szolgáltatókra is kiterjesztik.

Babák Mihály a képviselő-testület ülésén jelezte: megpróbálják a már országszerte ismert és elismert szarvasi élelmiszergyártókat meggyőzni arról, hogy a jövőben ők is Szarvasi termék megjelöléssel és logóval lássák el áruikat. Tervezik azt is, hogy a helyi boltokban külön részt szentelnek a szarvasi termékeknek, így a fogyasztók tudatosabban kereshetik majd ezeket az árukat.

(Forrás: Beol.hu)

Moha, a Fejér megyei falucska legalább egy évszázada élő, alakoskodó népszokását az UNESCO 2011-ben vette fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. A húshagyó keddhez kötődő népszokás kapcsán készült felvételt az MTI készítette.

Jellegzetes álarcot és jelmezt viselő résztvevő ken be korommal egy tyúkot a hagyományos mohai tikverőzésen.

A mohai tikverőzés húshagyó kedden megrendezett vidám farsangi népszokás, amelyhez a falura jellemző jelmezeket viselik. A falu minden lakója részt vesz a mulatságban. Ezt a szokást a török időktől a 20. század közepéig Magyarország, sőt a Kárpát-medence több tájegységén ismerték. Bár ma csak Mohán maradt fenn ez a hagyomány, hasonló jellegű télbúcsúztató tradíciókkal a Közép-Dunántúlon és a Kisalföldön is találkozunk. Megörökítését, így részben a fennmaradását Pesovár Ferenc néprajzkutató gyűjtőmunkájának köszönhetjük.

(Forrás: MTI, Wikipedia)